A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) nyugalmazott professzora a kolozsvári, erdélyi, illetve az összmagyar tudományos és irodalmi élet fáradhatatlan alakja: fiatalkori versei könyvformában először az 1967-es Vitorla-ének antológiában jelentek meg, 1993-ban ő szervezte meg a BBTE magyar újságíróképzését, legutóbbi irodalom- és sajtótörténeti publikációival pedig mai napig fontos résztvevője az erdélyi kulturális életnek, nagy mennyiségű és minőségű írásanyaggal járult hozzá a magyar tudományossághoz.
A szülőfalu június 22-én, vasárnap tiszteli meg a 80. életévét betöltött író-egyetemi tanárt – közölte Nagy Adél tiszteletes-asszony, a Recsenyédi Unitárius Egyházközség lelkésze, amelyre minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várnak.
Cseke Péter a Homoródszentmárton községhez tartozó Recsenyéden született 1945. január 30-án. Székelyudvarhelyen érettségizett (1963), majd 1968-ban a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári képesítést nyert. Tanított az egyetemen, 1990 után a filológiai tudományok doktora, egyetemi tanár a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Újságírói Tanszékén. Doktorátusvezető, a Hungarológiai tudományok doktori iskola tagja. 1990-től a Korunk szerkesztője. Hosszú időn át a Falvak Dolgozó Népe belső munkatársa volt. (1968-1979) Versei a Vitorla-ének című lírai gyűjteményben (1967), fordításai a fiatal román költők Építő Amfion című magyar antológiájában (1967) jelentek meg. Kommunikációs tevékenységével támogatta a Zerindi Képtár létrehozását. Egy valóságfeltáró műfaj teherbírása című tanulmányában (Korunk, 1974/4, 5) a riport megújulásáról és a riportelemzés kérdéseiről értekezett, s ebben a műfajban jelentkezett nemsokára Forrás-kötettel is: Víznyugattól vízkeletig (riportok, 1976). Szerepelt az Emberarcok című riportkötetben (Beke Györggyel, Marosi Barnával, 1976), a Tollal, fegyverrel (1977) című gyűjteményben és a Kötések, sodrásban című riportantológiában (1979). Egy korrajzzá szélesülő riportja a kolozsvári magyar biológusnemzedék indulásáról (Azzá váltunk-e, akivé akartunk? Korunk 1979/7-8) arra figyeltetett fel, hogy a második irodalmi Forrás-nemzedékkel együtt új tudományos-műszaki nemzedék is indult. Látóhegyi töprengések című kötetének (1979) riportjaiban, interjúiban a közelmúlt és a jelen irodalmának, művelődésének számos munkását szólaltatta meg. Kiemelkedett közülük az Adyfalváért hadakozó Papp Aurél, Debreczeni László vallomásai és a Kányádi Sándor apját megszólaltató Emberségből példát című írás. Jelentős kötete A magyar szociográfia erdélyi műhelyei című munkája (Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2008.).
Az utóbbi években „szülőföld szociográfiákat” ír, amelyek egyúttal visszaemlékezések is a hosszú életútra: Az emlékezet feltámasztása. Válogatott és újabb tanulmányok; Magyar Napló–Fokusz Egyesület, Budapest, 2019 (Rádiusz könyvek); A teljesség sóvárgása. Irodalomtörténeti tanulmányok, 1981–2016; Nap, Budapest, 2019 (Magyar esszék); Trianoni hófogságban, 1918–1945–1990. Eszmetörténeti tanulmányok; Nap, Budapest, 2020 (Magyar esszék); Otthonirodalom. A magyar szociográfia erdélyi műhelyei; Polis, Kolozsvár, 2020; Hazatérő szavak nyomában. Szociográfiai riportok; Polis, Kolozsvár, 2021; Kisebbségi összhangzattan. Eszmetörténeti tanulmányok (2012–2022); Nap, Budapest, 2024 (Magyar esszék).
Fő kutatási területe a romániai magyar irodalom és sajtó története, sajtóelmélet, szociográfia.
Több rangos kitüntetés birtokosa úgy Romániában, mint Magyarországon, 75. születésnapján, 2020 januárjában Homoródszentmárton Díszpolgára elismerésben részesült, amelyet Jakab Attila polgármestertől vehetett át egy Székelyudvarhelyen szervezett ünnepségen. Erre a szülőföld irányából érkező megtiszteltetésre ma is igencsak büszke.
Kezdeményezője volt a homoródszentmártoni művésztelep létrejöttének, amely Román Viktor Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor néven ma is működik.
Kapcsolódó
Cseke Péter „nagy utazásai” és hazatérései
Páskándi sziszifuszi példázata
„Megírásra váró kézirataim ébresztenek” – Interjú Cseke Péter sajtó-, eszme- és irodalomtörténésszel
