Először Székelyföld egészének bejárása idején, negyed évszázada jártam Oroszhegyen. Akkor a plébánián laktam és egy természeti csapás alkalmával megtapasztaltam a helyi közösség különleges összetartását.
A faluban tartózkodásom idején egy csűrbe belecsapott a villám. Csodálatos érzés volt megtapasztalni azt az összefogást, ami egy ilyen vészhelyzetben percek alatt kialakult. A félrevert harangok szavára nemcsak az önkéntes tűzoltó testület tagjai siettek a tűz megfékezésére, hanem a környező utcák lakói is megfeszített iramban merték a kutakból a vizet, elzárták a központ felé elágazó vízvezetéket, hogy a határban befogott források vize mind az oltásra jusson.
A kommunizmus alatti városra húzódás miatt ekkor a faluban több volt a temetés, mint a keresztelés, de ez a folyamat lassan megtorpant, majd gyarapodássá változott. A 2018-ban elindult Székelyföldi Vándorbölcső Programot az oroszhegyi családok elsőkként fogadták be. Volt olyan alakalom a templomban, hogy egyszerre 4 család vett át vándorbölcsőt. Ez a fokozott életigenlés már jelezte, hogy ez egy rendkívüli faluközösség. Amikor 2025. augusztus elsején a csinódi Gyümölcsoltó Boldogasszony Ökumenikus kápolnánál megszerveztük a Székelyföldi Vándorbölcső Lakók első találkozóját, akkor az oroszhegyi csoport népviseletbe öltözve érkezett és egy lelket emelő előadást is tarott. Az oroszhegyi vándorbölcsőket használó családok voltak az elsők, akik felajánlották, hogy megszervezik a második találkozót.
2026. augusztus 8-án, szombaton, Oroszhegy határában, a Nyúlád nevű helyen, a Szent László oltárnál sor került a bölcsőlakók, azaz a székelyföldi nagycsaládok második találkozójára.
E találkozó kapcsán megtapasztaltam, hogy mit jelent a közösség ereje, és mit jelent a székely összefogás. Oroszhegy egy olyan falu, ahol a kisgyermekes családok rendkívüli módon összetartanak. Itt nincs irigykedés, egymásra mutogatás, féltékenykedés és közömbösség. Itt együttműködés van, segítségnyújtás, szeretet és öröm. Öröm volt itt lenni, az oroszhegyi és a Székelyföld valamennyi sarkából összesereglett családokkal együtt lenni. Ez a nap a megmaradni akarásról szólt. Az oroszhegyiek példát mutattak arra, hogy létezik összefogás és önzetlen szeretet. Ez a nap és ez a példa bizonyíték arra, hogy van magyar jövő Székelyföldön!
Oroszhegyen ma több a keresztelés, mint a temetés, Oroszhegyen ma többször látnak az emberek bölcsőt, mint koporsót, Oroszhegyen ma lüktetés van. Ennek szép megnyilvánulása az is, hogy a fiatal családok rendszeresen kijárnak Nyúládba. Kezdetben csak szombat-vasárnapokat töltöttek együtt: játékkal, focival, eszem-iszommal és dalolással. Később már jött a késztetés, hogy már pénteken kivonuljanak ezekre az együttlétekre, most pedig már ez sem elég, következnek a csütörtöktől vasárnapig való együttlétek.
Oroszhegy példa nemcsak Székelyföldnek, hanem az egész magyarságnak. Ilyen közösségek fogják megmenteni a nemzetünket! Azt javaslom minden székelynek és magyarnak, hogy évente legalább egyszer menjen el feltöltődni Oroszhegyre. És ne csak a nárciszvirágzáskor meg szilvaérés idején, hanem legyen részese egy-egy bölcsőátadásnak is a templomban.
Hálás köszönettel az oroszhegyi töb bgyermekes családoknak és az egész faluközösségnek!
Kapcsolódó:
Vándorbölcsők Szent László oltáránál
A Székelyföldi Vándorbölcső-lakók családjai Oroszhegyen gyűltek össze augusztus 8-án, szombaton, a második alkalommal megtartott találkozójukra, amelynek helyszínéül a falu fölötti hegyen álló újjáépített kápolnarom, a Szent László-oltár szolgált. A napot ünnepi szentmise nyitotta, amelyet Opra István helyi plébános celebrált, aki köszönetet mondott azoknak a családoknak, akik gyermeket vállalnak, és imádkozott azért, hogy minél többen kövessék példájukat, hogy a székely közösségek megmaradhassanak… Tovább
„Legszebb magyar ellenállás a bőséges gyermekáldás” – A bölcső az emberi élet folyamatosságának egyik legszebb jelképe. Miközben Európa népeinek többsége elöregedőben van, és a gazdaságilag fejlettebb országok idegenek tömeges befogadásával próbálják megfiatalítani lakosságukat, addig a magyarság ellenáll a más vallású és kultúrájú emberek erőltetett betelepítésének, s helyette inkább egy belső népességgyarapodást kíván megvalósítani. Ennek egyik szép példája a sajátosan magyar vándorbölcső mozgalom, amely 2012-ben indult a gyáli Ágymester Manufaktúra cég tulajdonosának, Czotter Andrásnak a bölcsőfelajánlásaival. Az ő öteletét karolta fel a háromgyermekes családmodellt népszerűsítő Három Királyfi Három Királylány Mozgalom, amellyel közösen több bölcsőt adományoztak.
Székelyföldön a Vándorbölcső Program a csinódi Gyümölcsoltó Boldogasszony Ökumenikus kápolnától indult 2018. március 24-én. A sugallat a program indítására a harmadik gyerekünk várása idején érkezett, ugyanis születése után őt nem akartuk mózeskosárba vagy kiságyba tenni, hanem őseink hagyományát követve bölcsőben kívántuk elhelyezni, ugyanis a ringatózó bölcső használata az újszülötteknél segíti az idegrendszer fejlődését és az egyensúlyérzék kialakulását. A ringató mozgás az anyaméhben töltött időszakot idézi fel bennük, amitől könnyebben megnyugszanak.
