Nem muszáj elővenni Mózes Attila „Ávízkor a folyók megkeresik régi medrüket” című, 1990-ben megjelent „beszélyét” ahhoz, hogy a Korond-patakára, meg a túláradó vízre asszociáljunk, s a csövekre, amelyekről annyit regéltek, elég kicsit szétnézni a hírügynökségi jelentések közt, aztán felhívhatunk pár ismerőst, hogy erősítsék meg ők is az értesüléseinket… Szóval sikerült, de mégsem.
Annak idején voltak anyukák, akik azt mondták, ha így ilyenkor – a nyári egyetemi felvételik idején – rákérdeztek az ismerősök, hogy sikerült-e csemetéjüknek bejutni az X egyetemre/ főiskolára, szóval azt válaszolták kínjukban, hogy sikerült ugyan, de hely nélkül. Előfordult ilyen, hogyne, lehetett mondani, ami gyakorlatilag ezt jelentette: megvolt az átmenő vagy éppenséggel elfogadható jegye/ pontszáma, de nem akadt az országban olyan intézmény, ahová ennek alapján besuvaszthatták volna az illető fiatalt. Ez a lehetőség általában a műegyetemek üzemmérnöki tagozatain volt lehetséges, igazán komoly és valóban versenyképes szakokon, mint az orvostudomány, a matematika, vagy a művészeti és bölcsészeti karokon, akkor sem történhetett meg ilyesmi, mert nagy volt a túljelentkezés, igen magas átlagnál húzták meg azt a bizonyos piros vagy valamilyen más színű, de létmeghatározó vonalat, amely alatt nem lehetett üdvözülni…
Beszély ide vagy oda – a veszély továbbra is fennáll
Sikerült a víz csőbe húzása – nyilatkoztak és mutatták – , de még ugyanaznap jelentősebb eső lett a Sóvidéken – 0,9 köbméter/mp hozammal – , aminek a következménye, hogy a víz kezdte keresni régi felszíni medrét. Mivel abban már nem fért, hiszen a behelyezett 2 m átmérőjű csövek és a rájuk döngölt földréteg azt jórészt elfoglalja, kénytelen volt az országúton is csordogálni egy szakaszon. Erről nem tartottak külön sajtótájékoztatót, de az építésvezető szakember elmondta, hogy már korábban jelezte az illetékeseknek egy felszíni vízelterelő betonvályú elkészítését a rendkívüli helyzetekre, amikor hirtelen megnövekszik a hegyekről alázúduló, de nem adtak rá utasítást, nem kérték a biztonságosabb vízlevezetést… Nyilvánvaló, hogy a Korond-patak egyrésze csőbe, másrésze szabadon árad, s amikor teheti, teszi is: részben beszivárog a bányába, s aztán folyik tovább Dicső iránt.
FRISSÍTVE! (1.)
Ovidiu Ianculescu, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője július 30-án, szerdán délben közölte, hogy 3,6 köbméter/másodperc a Korond-patak vízhozama a Sószoros feletti részen; a legnagyobb vízhozamot viszont a kora reggeli órákban mérték, ami 5,9 volt.
Csőbe tették a patakot, de ez nem elég – „Nyolcmillió euróból, egy hónapos késéssel készült el a Parajdon a Korond-patakát a régi sóbánya fölül elvezető csőrendszer, de már az első komolyabb esőt sem bírta ki a rendszer…”
FRISSÍTVE! (2.)
Szerda délután közleményt adott ki Hargita Megye Prefektusi Hivatala
A heves esőzések következtében jelentősen megnőtt a Korond-patak vízhozama, s a Parajd térségében kiépített ideiglenes elterelőgáton kedd estére átbukott a víz, illetve a korábban elhelyezett csőrendszer alá szivárgott. A közlemény szerint a Korond-patak vizének egy része ellenőrizetlenül, a gát oldalánál áramlott, és így irányítatlanul jutott el a veszélyeztetett területre. A csővezetékek alatti mederanyagot is kimosta, ami a csövek alátámasztásának elvesztését eredményezte. A nap folyamán elvégzett gyors beavatkozásoknak és a vízhozam csökkenésének köszönhetően a bordázott csőrendszer estére ismét rendeltetésszerűen működött, és képes volt elvezetni a teljes vízmennyiséget – áll a jelentésben.
A hatóságok sürgős beavatkozásokat rendeltek el, többek között: az ideiglenes felső gát megerősítésére és megemelésére; egy ideiglenes vízelvezető árok kialakítása a jobb parton, párhuzamosan a csövekkel; zúzott kő szállítása és a mederanyag pótlása a csövek stabilizálására; a vízszint folyamatos megfigyelése és szükség esetén gyors beavatkozás.
Ezt a videót a hétfői sajtótájékoztatót követően publikálták, valamikor a késő délutáni órákban, de kedd hajnalra már bebizonyosodott, hogy ez a mértékű vízelvezetés nem kielégítő…
Folyamatos vízfigyelés és geotechnikai ellenőrzés
Nicolae Soltuz, a Salrom beruházási igazgatója elmondta: napi rendszerességgel mérik a vízszintet. A sótartalma enyhén nőtt, kedden 317 g/l volt. A szufóziós területek kiterjedése továbbra is észlelhető az észak–déli irányban, valamint a Dozsa-bánya körül. A földmozgások figyelésére szolgáló szenzorok szerint a Dózsa-bánya környezetében 98 mm-es vízszintes, illetve 9 mm-es függőleges elmozdulás történt az eszköz telepítése óta… Tovább
