Élet-módKárpát-medencePublicisztikaTörténelem

Surján László: Petru Groza esete a güzüvel

Publicisztika

1940 nyarán Groza Péter felkereste Ravasz Lászlót Leányfalun. Beszélgettek, s a püspök többek között azt mondta: – Lehetett volna nekünk békességben és szeretetben élnünk. Groza erre elmesélte, hogy mi történt Serester Tamással és a güzüvel.

Serester Tamás, akiből református pap lett és költő, valamint Groza Péter (Petru Groza), akkor épp nyugalmazott (leváltott) miniszter, s akiből 1945 után miniszterelnök lett, osztálytársak voltak a szászvárosi református gimnáziumban. Kollégisták. Az első este Groza a kezére hajtotta a fejét és elaludt. A szobafőnök rászólt Seresterre, lökje oldalba Grozát és mondja neki: – Ne aludj, mint egy güzü.

Most átadom a szót Grozának, ahogy Ravasz László megírta az Emlékeim című, csak halála után megjelent kötetében: – Hagyj békén – kiáltottam és úgy meglöktem Serestert, hogy majdnem felbukott.
A primárius úr igazságszolgáltatáshoz látott: – Te Serester, üsd pofon Grozát!
Bátortalanul arcul ütött. – Ez neked pof? – kérdezte Srestertől. – Groza, mutasd meg, milyen egy igazi pof.
Erre úgy pofon vágtam Serestert, hogy beesett a szék alá. Szerencsére szólt a csengettyű lefekvésre.

Reggelre a nap besütött a szobába. Ki voltunk békülve a világgal, magunkkal, egymással, s vígan falatoztuk a hazait. Én libát, Serester szalonnát. Még meg is kínáltuk egymást. Azt kérdem tőle: – Te Serester, mi az, hogy güzü? – Hát honnét tudjam? Sohasem hallottam ezt a szót estig. S látod, mi ütöttük egymást, azt sem tudtuk miért… Így van ez, püspök úr. A magyar és román békében élhetne egymás mellett, de egy harmadik biztatására azt mondja egyik a másiknak: güzü!
– Miniszter úr, írja meg ezt az esetet jövő vasárnapra. Garantálom, hogy legelső lapunk vezércikkben közli s bejárja az európai sajtót.
Legyintett a kezével. – Akkor meg román testvéreimnek lennék „güzü”.

Nem lenne igazságos gyávasággal magyarázni, hogy Groza elutasította a történet közlését. Sokkal inkább a román-román testvériség megnyilvánulása ez, amiről mi, egymás ellen hevesen acsarkodó magyarok példát vehetnénk.

Az írás eredetileg a Chartaxxi.eu a Charta XXI „megbékélési mozgalom” portálján jelent meg.

Kapcsolódó:

Groza Péter Budapesten

 

Élő Székelyföld Munkacsoport

Civil szervezet, amely székelyföldi értékőrzéssel és értékteremtéssel foglalkozik. A falu iránt elkötelezett értelmiségiek laza csoportosulása és fóruma.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb