A román hatóságok a magyar felet is értesítették a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely a következő 48 órában is fennmarad, és várhatóan péntekról szombatra virradólag Nagylaknál érte el a román-magyar határt.
Egyelőre nem jelentettek környezeti károkat vagy halpusztulást Magyarországról
A Maros folyó hossza mintegy 749 km, ebből a magyarországi szakasz 48 km, Szeged fölött ömlik a Tiszába. A magyarországi rész ártéri erdői a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt, a folyó román oldalának ártéri erdői is védettek (Maros-ártér Natúrpark). A magyar oldalon 28,5 km esik védelem alá.
FRISSÍTVE!
A parajdi só elérte a Marost is, már a magyar szakasz sincs biztonságban
A szennyező csóva péntek estére érte el a magyarországi szakaszt, ahol az Ativizig munkatársai több ponton folytatnak akkreditált méréseket. A jelenlegi eredmények szerint a sótartalom a határérték alatt maradt… Tovább
A környezetvédelmi miniszter közölte: mivel a Maroson érkező magas sótartalmú víz a folyó magyar szakaszát is érinti, várhatóan még csütörtökön tájékoztatják a magyar hatóságokat a veszélyről. Hangsúlyozta: a következő 24-48 órában még nagy lesz a nyomás a környezeten a magas sótartalom miatt. Mircea Fechet miniszter elmondta: miután szerdán a parajdi sóbányánál a Korond-patak elterelésén dolgozó kivitelező a hatóságokkal való egyeztetés nélkül megbontotta a külföldi szakértők által javasolt vízhozamcsökkentő gátakat, a jövőben bármilyen kis beavatkozáshoz jóváhagyásra, és a különböző hatóságok közötti együttműködésre lesz szükség. Véleménye szerint a parajdi bányakatasztrófát meg lehetett volna előzni, ha időben elvégzik a szükséges munkálatokat. A kialakult helyzetnek a kezelése hosszas időbe telik majd és jóval költségesebb lesz – tette hozzá.
A csütörtöki történések „csak a jéghegy csúcsa”, és már jeleztek halpusztulást is, ami a víz szennyezettségét jelzi – mondta.
Több biológus is jelentős halpusztulásra hívta fel a figyelmet a Kis-Küküllőn. Hartel Tibor ökológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója több felvételt is megosztott, amelyen elpusztult vagy a víz magas sótartalma miatt szenvedő halak tömege látható. A szakember szerint védett fajok is vannak közöttük.
„A biológiai sokféleség összeomlása épp a szemünk előtt zajlik a Kis-Küküllőn!” – írta közösségi oldalán Fülöp Tihamér biológus is. Úgy értékelte, hogy ez nem csupán ökológiai katasztrófa, hanem egyértelmű jelzés is, hogy a román természetvédelmi intézmények nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni a válságokra.
A Kis-Küküllő vízének sótartalma csütörtökre nőtt meg jelentősen, hogy Parajdon a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező munkához látott és egy darabon megbontotta a külföldi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat. A sóbányavállalat (Salrom) szerint a szakemberekkel való konzultáció nélkül hozott intézkedésre a munkagépek és a munkások védelmében volt szükség. Azt is állította, hogy a bajt a bányánál történt kisebb omlások is okozták.
A román hatóságok a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígították az érintett folyók vizét, hogy megelőzzék az ökológiai katasztrófát.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság bejelentette: hétfőtől szünetel a jelenléti oktatás valamennyi évfolyam számára a Kis-Küküllő vizének megnőtt sótartalma miatt az érintett településeken. Dicsőszentmárton városban, Ádámos, Szászbogács, Gyulakuta és Vámosgálfalva községekben csak az országos vizsgákon kell megjelenni a diákoknak az oktatási intézményekben.
A testület az érintett települések vízellátására is keresi az alternatív megoldásokat, miután csütörtökön a gyulakutai vízüzem már a víztározója vízkészletét használta a Kis-Küküllő vize helyett.
Az MTI jelentése nyomán
