Ebben az országban az állam elnökének viszonylag erős, az Alkotmány által meghatározott jogkörei vannak. Közhely, hogy egyáltalán nem mindegy, melyik irányultsághoz tartozik az öt évre megválasztott személy.
Mi nálunk az elnök dolga? – néhány jogkör és kötelesség
A belpolitikában: kinevezi a miniszterelnök-jelöltet; a parlament bizalmi szavazása nyomán kinevezi a kormányt; kinevezi és visszahívja a kormány tagjait; kihirdeti a parlament által elfogadott törvényeket; az államelnök a fegyveres erők főparancsnoka és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) elnöke; közhivatalt gyakorló személyekre tesz javaslatot és kinevezi őket (három alkotmánybírót, a titkosszolgálatok, a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és a kormányőrség (SPP) vezetőit); sürgős vagy különösen fontos ügyekben konzultálhat a kormánnyal; részt vehet a kormány ülésein, ahol a külpolitikával, az ország védelmével, a közrenddel kapcsolatos nemzeti jelentőségű ügyeket vitatják meg (de a miniszterelnök kérésére más helyzetekben is); feloszlathatja a parlamentet (akkor, ha az már elutasított két miniszterelnök-jelöltet). A külpolitikában: képviseli az országot más országokkal való diplomáciai kapcsolatokban; Románia nevében megköti a kormány által megtárgyalt nemzetközi szerződéseket, és azokat a parlament elé terjeszti ratifikálásra; a kormány javaslatára akkreditálja és visszahívja Románia diplomáciai képviselőit, és jóváhagyja a diplomáciai képviseletek létrehozását, megszüntetését vagy rangjának megváltoztatását. Románia elnöke állami kitüntetéseket adhat át/ vonhat vissza, indokolt esetben kegyelmet gyakorolhat.
Azáltal, hogy a mostani államelnök-választás első fordulójában az AUR jelöltje – a még nem végleges szavazatszámlálás eredményeként – 40,33%-ot szerzett, miközben Nicușor Dan 20,82%-ot, Crin Antonescu 20,48%-ot, indulhat a két hét múlva esedékes második fordulóban. Nem az RMDSZ által is támogatott nemzeti liberális (PNL) Antonescu, hanem Nicușor Dan, Bukarest jelenlegi főpolgármestere lesz a kihívója. Komoly háttéralkuk következnek ezekben a napokban.
FRISSÍTVE (1.)
Az AUR elnökjelöltje az ország megyéinek túlnyomó többségében megnyerte a választásokat. Nicușor Dan egy megyében és a fővárosban tudott győzni, Crin Antonescu pedig csak ott, ahol jelentős a magyar lakosság aránya. George Simion nem kevesebb mint 35 megyében végzett az első helyen, és 40,9 %-kal nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját – írta a Maszol.ro a hétfő reggel 7-kor közzétett statisztikákra hivatkozva. Nicușor Dan közel 21 százalékkal a második helyen végzett. Míg a vasárnap esti állás szerint még Simion vezetett Kolozs megyében is, a szavazatok számlálásának előrehaladtával kiderült: Kolozs megyében és Bukarestben vitte el a szavazatok többségét Nicușor Dan. Ez a jelentés az adatok 99%-os összesítése alapján készült.
Egy kis matematika
Már vasárnap este a későesti órákban nehezményezték bizonyos körökben, hogy Crin Antonescu alulmaradását az RMDSZ nem túl hatékony kampánya okozhatta. Valóban nem volt túl magas Hargita, Maros, Kovászna, Szatmár és Bihar megyékben a részvétel – alatta maradt az országos átlagnak – , de végül nem ez volt a döntő, hanem a diaszpóra. A külföldi szavazókörzetekben megközelíti az egymilliót a szavazatok száma; az AUR jelöltje mintegy félmillió (489.921 – az eredmény nem végleges, 90%-os feldolgozottsági állapot mellett készült), ami 59,57%, a kvázi független Nicușor Dan (216.254 voksot) 26,29%-ot, Crin Antonescu (58.896 szavazatot), azaz 7,16%-ot ért el. A fennmaradó cca. 7%-ot a többi nyolc jelölt gyűjtötte be. A moldáv választók körében Nicușor Dan egyértelműen népszerűbb, mint az euroszkeptikusnak és oroszbarátnak tartott Simion.
Nem jött össze az az elképzelés, hogy mérsékelt és európai szemléletű elnökjelölt kerüljön újabb nekifutáskor a második pozícióba, ahonnan aztán – egy jól kidolgozott forgatókönyv mentén – elnyerhesse a legfontosabb közjogi méltóságot és hozzájáruljon ahhoz, hogy kiszámítható pályára helyezze az országot, vagy legalábbis meghatározza az irányvonalat. Nem fog simán menni a dolog. Vannak erőtartalékok a bal- és a jobbközépen, bár ezúttal a „független” Victor Ponta – a maga 13,42%-val – válhat a mérleg nyelvévé. Nem tudni, hogy mennyire „hazafi” ponta… Hová állnak a következőkben azok, aki május 4-én rá adták a voksukat?
Talán sikerül úgy rendezni a sorokat, hogy „európaibb” arcot mutassunk… Politikailag igen aktív napok következnek. Sajnálatos, de tény, hogy a manapság aktív román választópolgárok zöme kedveli a szélsőjobbos retorikát. Mi pedig újra itt vagyunk a közön… Ha a mérleg nyelvéről beszélünk, akkor itt és most súlya lesz a valamivel több mint egymillió romániai magyarnak is, mégiscsak nyomhat valamit a latban az öt- vagy hatszáezer szavazat – esetleg több – voks, ha rámozdulunk.
Mintha nem akarna végetérni az örökös választási kampány! Dolgozunk, teszünk-veszünk, végezzük a napi feladatokat, élünk-halunk, csüggedünk-reménykedünk, de mégiscsak belóg a képbe a polgári kötelesség: korrigáljuk az irányt, ne menjünk annyira elfelé, maradjon meg az európai jobbközép. Radikális elferdülések nélkül.
Kapcsolódó:
Simion elsöprő győzelme óriási veszélyt jelent
