Megjelent a Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos folyóirat, a VÁRAD 2025. évi 4. száma, amelynek képzőművésze a kilencedik X-ébe nemrég lépett, ma is igen aktív keramikus, Jakobovits Márta. A Metaterra című jubileumi kiállításán készült fotók illusztrálják az áprilisi lapszámot, Spirituális szigetek és zarándoklatok címmel Tóth Hajnal számol be a művésznő jubileumi tárlatáról és aktuális törekvéseiről.
A lapszám költői Zsirai László, Aknay Tibor, Albert-Lórincz Márton és Balizs Dániel, valamint a zseniális Petőfi Sándor, akinek Az ítélet című profetikus és szentenciózus költeménye olvasható a Restitutio in integrum rovatban. Prózát ezúttal Pósa Zoltán, Juhász Zsuzsanna, Kovács-Széles Andrea, Ferenczfi János és Wessely Tibor közölnek.
P. Buzogány Árpád székelyudvarhelyi közíró néhány magyar közmondás bibliai párhuzamát taglalja írásában, Haraji Adalbert Média és testkép címmel közöl miniesszét. Aniszi Kálmán az Erdélyiség – Egy elszakított nemzetrész művészete című, nemrég megjelent, korszakos jelentőségű enciklopédiát méltatja, míg Fried Noémi Lujza a váradi költőnő, Lipcsei Márta frissen megjelent, Aszály című verseskötetét.
A múltba vezeti az olvasót Serdült Benke Éva Apa és lánya című visszapillantása, amelynek alcíme – A laborfalvi Benkék a magyar színjátszás történetében – is sugallja, hogy a kétszáz éve született Jókai Mórról és a nagy író első feleségéről, a nemkülönben kiváló művész Laborfalvi Rózáról szól. A nem olyan távoli múltat Szombati-Gille Tamás szocioriportja idézi meg, a Mesék az Ullmann-palotából című „nagyváradi anziksz” két gyerekkori barátnő visszaemlékezései mentén teremt nosztalgikus hangulatot.
Végül, de nem utolsó sorban említsük meg a jeles nagyszalontai amatőr csillagász és ökológus, Kósa-Kiss Attila írását, amely a planetoidák világába kalauzolja el az olvasót úgymond magyar szemmel és érdekeltséggel.
A VÁRAD áprilisi száma újságosbódékban, könyvesboltokban vásárolható meg 10 lejért. A korábbi lapszámok a Varad.ro honlapról tölthetők le.
A Szerkesztőség közlése nyomán
Kapcsolódó
Jakobovits Márta 1944-ben született a kis szilágysági faluban, Tasnádszántón; apja Sárközy Endre református lelkész, anyja Sárközy Piroska kántortanító a Nagybányai Iskola utolsó generációjának szabadiskolájában tanult. A középiskolát Nagykárolyban kezdte, de az Arany János Líceumban érettségizett Nagyszalontán 1961-ben, majd a nagyváradi Műépítészeti Technikumot elvégezve a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait; mestere Ana Lupas iparművész és Mircea Spătaru volt. A keramikus diploma megszerzése után a nagyváradi Körös-vidéki Múzeum munkatársaként dolgozott. (Férje, Jakobovits Miklós 1997-ig volt főmuzeológus ugyanitt.) 1975–1977 között a Nagyváradi Művészeti Liceumban kerámia szakoktatást tartott, majd szabadfoglalkozású művész lett. 1975-ben felvették a Romániai Képzőművészek Szövetségének soraiba, 2002-től a Nagyváradi Filiálé alelnöki tisztjét is betöltötte és részt vett a Nagyváradi Keresztény Kutatóközpont alapításában. 1992–1993-ban kiállításokat rendezett Nagyváradon (Cetate-Vár-Fortress és A fi prezent – Jelenlét – To be present nemzetközi képzőművészeti kiállítások, Varadinum, Új Galéria) és Debrecenben (Nagyváradi Képzőművészek, Csokonai Művészeti Központ). 1994-ben az újjáalakult kolozsvári Barabás Miklós Céh tagjává választották, 1997 óta a rotterdami székhelyű Christian Artists Europe vezetőségi tagja. Az 1999-es amszterdami Ceramic Millenium című eseménysorozaton a két romániai meghívott egyike volt, a romániai kortárs kerámiaművészetet prezentáló párizsi kiállítást A fehér domb titka című művével reklámozták. 1993–2003 között a nagyváradi Posticum Kulturális Központban kerámia-, 2003-tól 2006-ig a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészeti tanszékén papírművészet és színtan kurzusokat tartott. 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem írt DLA-értekezésének címe Metaterra – Anyagérzetek, anyagkísérletek a kerámiában, mely 2000 és 2004 közötti időszakban keletkezett munkáit mutatja be. 2006-ban doktorált. Képzőművészetről szóló írásai több folyóiratban megjelentek. Leggyakrabban a Fáklyában, a Korunkban és A Hétben publikál. Rendszeresen részt vesz szakmai konferenciákon – a 2000-es években a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Studióban rendezett Együttműködés szimpóziumok szervezője volt és előadásokat tartott a Christian Artists Europe éves szemináriumain.
A Magyar Művészeti Akadémia kötlése nyomán
Az anyag bűvöletében alkotó keramikus
