2007. április 10-én, Budapesten hunyt el Nagy Elek, írói álnevén Méhes György író, szerkesztő. Színpadi művei és az gyermekirodalom terén kifejtett munkássága révén az egyik legismertebb erdélyi íróvá volt a múlt század második felében Erdélyben. Élete utolsó szakaszában Magyarországon élt. Emlékét a Méhes György Alapítvány őrzi. Egykori lakását családja felajánlotta az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL), ahol ez az írószervezet évtizedeken át székelt.
Méhes György Székelyudvarhelyen született 1916 május 14-én. 1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.

A második világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője.
Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. Nagy István (1904-1977) írót, aki – bár nem volt tehetségtelen, de az erdélyi proletkult egyik atyja – négy elemivel egyetemi tanár, sőt rektor is volt az 1950-es években – , s akinek egyes novellái, színműve, regényei állják az idő próbáját, zavarta a „feltételezett rokonság” és a kispolgári származás. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el. Életművét fia, Nagy Elek (1952) gondozza.

Munkásságáért több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját – írja róla egyebek mellett a Wikipédia.

Emlékét a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány őrzi, amely gondoskodik az író utóéletéről, különböző kulturális és hagyományőrző programokat hirdet meg, ugyanakkor rangos díjakkal ismeri el évi rendszerességgel Kárpát-medence szerte a kimagasló írói életműveket. Az Alapítvány időnként pályázatokat ír ki ifjusági és felnött kategóriában egyaránt.
Kapcsolódó