A következő három vasárnapon a romániai magyar közösség számára is kulcsfontosságú események lesznek: november 24-én tartják az új államelnök-választás első fordulóját, december 1-én a parlamenti, december 8-án pedig az államelnök választásának második fordulóját.
Egyáltalán nem mindegy, hogy lesz-e a Romániában élő magyarságnak parlamenti képviselete/ frakciója, illetve az sem, hogy beteljesül-e az a jóslat, amely alapján a megválasztott magyar tisztségviselők – alsó- és felsőházi tagok, azaz a képviselők és a szenátorok – alkupozícióba kerülnek-e, és – úgymond – „a mérleg nyelveként” működve kulcsfotosságú pozíciókhoz jutnak, mint immát többször is az 1989-es változásokat követően. A képviseletnélküliség vagy az ellenzéki politizálás nem tenne jót a közösségünknek.
Több forgatókönyv létezik
A hamarosan leköszönő államelnök megválasztásakor annak idején a Nemzeli Liberális Párt (PNL) jelöltjét támogattuk. Klaus Iohannis (1959) fizikatanár, korábbi tanfelügyelő a Romániai Németek Demokratikus Fóruma (RNDF, románul Forumul Democrat al Germanilor din România – FDGR – , németül Demokratisches Forum der Deutschen in Rumänien – DFDR) térfeléről, illetve Nagyszeben polgármesteri székéből érkezett az országos politikába. A Nemzeti Liberális Pártba csak 2013-ban lépett be, amikor elfogadta tőlük a felkérést. Bár nem voltak érdemleges vagy említhető, hasznos és emlékezetes megnyilvánulásai a mi közösségünk iránt, mégis egyértelműnek látszott, hogy nyugodt lélekkel felsorakozhatunk mögéje, hiszen maga is kisebbségi, aki szülővárosa elsőszámú vezetőjeként – 2000 és 2014 között – bizonyított: Szebenben példaértékű felújítások és fejlesztések zajlottak le az ezredfordulót követő években, teljesen megújult a középkori városmag, 2007-ben pedig a város – Luxemburggal együtt – Európa Kulturális Fővárosa lehetett, ami komoly idegenforgalmat generált és további gazdasági fellendülést, új befektetői csoportokat vonzott a városba, köztük jelentős német, francia, japán és amerikai cégeket, illetve nemzetközi konzorcíumokat (egy eklatáns példa: 2014-ben, amikor Iohannis távozott, Szeben megyében 719 német tulajdonú gazdasági társaság 14 ezer alkalmazottat foglalkoztatott).
Az egykori nagyszebeni polgármester – egy régi szász család sarja – a 2014-es kampány idejére megírta román nyelven – vagy megíratta egy „négerrel” – első könyvét, amely a következő évben magyarul is megjelent Nagyszebentől az elnöki palotáig címmel (Cser Kiadó, Budapest, 2015. 164. oldal. Ford. Lakatos Mihály.) Ebből a műből kiderül, hogy anno az anyakönyvvezető nem volt hajlandó „Johannis” formában beírni a vezetéknevét, így lett belőle „Iohannis”. Elnöki ténykedése idején bőven lett volna alkalma és lehetősége „visszaszerezni” azt a J-t, akár a dák-római gyökerű többséget is rászoktathatta volna, hogy ne ejtse „zsé”-nek, de nem tette meg. Felesége román nemzetiségű. Az elnöki házaspár gyermektelen. Ilyen megvilágításban egyáltalán nem szolgálta/ nem szolgálja a szász kontinuitást, holott a magyar királyok által betelepített szászokra az itteni nyolc évszázad folyamán soha nem volt jellemző a „keveredés” és a beolvadás, képesek voltak úgy fennmaradni, hogy erős és zárt közösségeket hoztak létre városaikban és községeikben, anélkül, hogy valamelyik vármegyében abszolút többséget alkottak volna.
Iohannis „álkisebbséginek” bizonyult, nem váltotta be a reményeinket, olyannyira negatív szereplőnek bizonyult, hogy két alkalommal az Országos Diszkriminációs Tanács (CNCD) megbírságolta. Valósággal viszolyog mindenféle autonómiától és ennek hangot is adott, amikor tehette. Az alábbi videó 2020. április 29-én készült, nagyjából Iohannis elnöki tevékenységének félidejében:
Az általa megvásárolt, meg bitorolt szebeni lakások egy része menetközben az igazságszolgáltatás látóterébe került, törvénytelennek nyilvánítva azok megszerzését; az elnök és felesége, Carmen Iohannis az ingatjaik bérbeadásából származó bevételről nem számolt be maradéktalanul az éves adóíveken, amire a hatóság is felfigyelt, kényszervégrehajtást és büntetést rendelve el… Jobb helyeken le szoktak mondani ilyen esetekben a közhivatalt viselők, „politikai karanténba” kerülnek, és még az is előfordul, hogy letöltendőt szabnak ki rájuk, de Iohannis esetében elsimultak ezek az apró részletek… Már nagyon régen elveszítette a szimpátiánkat, de a többséget sem győzte meg tevékenysége során, és mára teljesen elszigetelődött, „fikuszként él a Cotroceni palotában”, viszont suttyonban „profi” politikussá vált, aki – egyelőre – reménytelenül keresi a további túlélés és „fontoskodás” lehetőségeit. (Neve felmerült az új NATO-főtitkár választásakor ezév tavaszán, de hamar visszalépett, hiszen egyéterműnek látszott, hogy a védelmi szövetség keleti és nyugati szárnya egyaránt markánsabb egyéniséget kívánt ebben a szerepkörben látni, mígnem 2024 októberétől az 1967-es születésű Mark Rutte, Hollandia korábban 14 éven át regnáló miniszterelnöke vehette át a NATO-stafétát.)
Időközben lezajlott az államelnök-jelöltek televíziós vitája
A Digi24, partnerségben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel szervezte meg az államelnökjelöltek vitáját élő adásban, amelyre meghívást kapott Marcel Ciolacu, Nicolae Ciucă, Mircea Geoană, Elena Lasconi, George Simion, Kelemen Hunor, Ludovic Orban și Cristian Diaconescu. A vitát Liliana Ruse és Cosmin Prelipceanu vezette.
A valamivel több mint másfél órás vitaműsor román nyelven megtekinthető a DIGI24 YouTube-csatornáján. „Nagy várakozások előzték meg ezt a hétfő esti vitát [2024. november 18.] a Digi24 csatornánál és országos szinten egyaránt. Ha eltekintünk a körítéstől, hogy ki maradt távol, s ki lépett vissza, három szereplőt érdemes vizsgálni: a második fordulóba eséllyel pályázó Elena Lasconit és George Simiont, illetve a tartalmilag legjobb teljesítményt nyújtó, így a vitagyőztes Kelemen Hunort” – áll a Maszol.ro portálon található elemzésben, amelyet érdemes teljes terjedelmében ITT alaposan végigolvasni!
Jónéhány interjú készült a közelmúltban Kelemen Hunorral az erdélyi médiában a választási kihívásokról, a vezető anyaországi politikusok közül többen is részt vettek az itteni kampányeseményekben, felhívták a figyelmet az összefogásban rejlő erőre és lehetőségre. Novák Levente, Maros megyei RMDSZ-szenátor, részletesen válaszolt Pataky István (Maszol.ro) kédéseire. A beszélgetésben érinti a legfontosabb kérdéseket, részletezve azt is, hogy miért van, miért lenne szükség az RMDSZ parlamenti és kormányzati jelenlétére.
01’06” – Megismételhető-e a júniusi kiemelkedő választási eredmény?
04’03” – Miért fontos Kelemen Hunor államfő-jelöltsége?
05’55” – Mi a teendő az AUR és a SOS Románia megerősödésének ismeretében?
14’18” – Hogyan áll jelenleg a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügye?
20’21” – Miként érintené Maros megyét a közigazgatási átszervezés?
