Udmurtföld népi kultúráját bemutató kiállítás – Vannak vidékek
Közlemény
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum főépületében, a Haberstumpf-villában, 2024 április 9-én, kedden du. 6 órakor kerül sor a Vannak vidékek – Udmurtföld című rendhagyó, néprajzi témájú kiállítás megnyitó eseményére, amelyre minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várnak.
Petrova Anasztázia filológus és Demeter Miklós néprajzkutató, hangszerkészítő, a tárlat megálmodói Udmurtföldet hozzák el Székelyföldre abban a reményben, hogy ezáltal értő és érző kapcsolat születhet a magyarság és a velük rokonságban álló udmurtok között. Ahogyan ők fogalmaznak: „életfeladatunkká vált (…) az udmurt néphagyomány megélése, élesztgetése, megismertetése, különös tekintettel a hagyományos udmurt hegedűjátékra. Ezt tesszük ezen kiállítás alkalmával is: fogadják szeretettel a képkockákba sűrített emlékeket, élményeket, lépjenek be egy udmurt szobába, vegyenek részt egy időutazásban, ami egyszerre a távoli múlt és saját régi vallásukat ma is megélő udmurt emberek valósága.”
A kiállítás megnyitja: Éltes Barna, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa, a kiállítás kurátora
Fellépő: a Gajtan együttes. Házigazda: dr. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója.
A nyitási időtartam során ide kapcsolódó közösségi események által kerülhetünk közelebb a távoli nyelvrokonaink sajátos világához:
– április 16-án (18 órától) a hagyományos udmurt vallásról, valamint az udmurt hangszeres népzenéről, saját népzenei gyűjtésekről Demeter Miklós tart előadást;
– május 3-án (18 órától) az udmurt irodalom történetének (rövid) bemutatására kerül sor. Az udmurt-magyar irodalmi kapcsolatokra nyílhat rálátásunk: versek előadása magyar fordításban, megzenésített versek előadása udmurt nyelven hallgathatók Daria Nyikitina (udmurt műfordító, énekes, dalszerző) és Magyarosi P. Imola (a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze) előadásában.
Izsevszk (udmurtul Izs kar ’Izs város’) Udmurföld fővárosa, nehézipari és hadiipari központ. Az Izs folyó és a felduzzasztásával létrejött tó mentén fekszik. A városban körülbelül 642 000 fő él. Nemzetiségi összetételét tekintve 69% orosz, 17% udmurt. A maradék 14%-ot több kisebb nemzetiség alkotja, mint például tatárok, azeriek, marik, baskírok.
A város története 1760-ban kezdődik, amikor is az Izs folyó mentén egy vasfeldolgozó üzemet alapítottak. 1807-ben ezt cári rendeletre kibővítették, majd fegyvergyárrá alakították. Emellett meghonosodott az acélgyártás is. A város neve 1918-ig Izsevszki gyár (Izsevszkoj zavod) volt. Előfordul, hogy az idősek mai napig zavod ’gyár’ néven emlegetik a fővárost. 1921-ben lett a Votják Autonóm Terület fővárosa. A választást elsősorban gazdasági okok motiválták, hiszen Izsevszkben – más udmurtföldi városokkal ellentétben – az udmurtok sosem voltak többségben. 1941-től kezdődően több hadüzemet is ide telepítettek, ezért a város a külföldiek előtt egészen 1989-ig zárt város volt, vagyis külön engedély nélkül senki sem léphetett be oda. 1984 és 1987 között nevét Usztyinovra változtatták Dmitrij Fjodorovics Usztyinov szovjet hadügyminiszter tiszteletére, aki évtizedeken át az udmurt hadiipar vezető személyisége volt. Izsevszkben ma is a nehézipar a meghatározó. A főbb ágazatok a kohászat, gépgyártás, fegyverek – például a híres Kalasnyikovok – és haditechnikai berendezések gyártása, a vegyipar, papírgyártás és elektronika. Izsevszkben gyártották az Izs motort és a Moszkvics autókat, ma pedig Lada gyár található itt.
A Haberstumpf-villa pincegalériájában május 13-ig látogatható kiállítás – eredeti tárgyak és gazdag fotósorozat révén – az udmurt lakásbelsőt, a népviseletet és a népcsoport vallási képzeteit ismerteti meg a nézővel.
A Haáz Rezső Múzeum közlése nyomán
Kapcsolódó
Egy maroknyi Udmurtföld Sepsiszentgyörgyön
Nem telik el úgy nap Székelyföldön, hogy ne gondolnék Udmurtföldre
