Megjelent a Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos folyóirat XXIV. évfolyamának 7–8. összevont nyári száma. A júliusi-augusztusi Váradot Könyv István János dunántúli grafikusművész munkái illusztrálják, az alkotót Wessely Gábor mutatja be röviden.
A Restitutio in integrum rovatban ezúttal a száz éve született, tíz éve elhunyt Csávossy György versei olvashatók.
Csávossy György (1925-2015) főnemesi családból származott, de bárói rangját soha nem használta. Gyermekkora a hajdani Torontál vármegyei Csávoshoz kötődik: a családi kastély könyvtártermében töltött órák és az ott „felcsipegetett” szellemi táplálék szolgálta szellemiségének fejlődését, melyet később – saját vallomása alapján – életre szólóan a piarista neveltetés határozott meg. 1931-től a csávosi elemi iskola tanulója, 1936–1944 között a temesvári Piarista Líceum diákja, 1945–1949 között pedig a kolozsvári Mezőgazdasági Egyetem hallgatója volt. 1993-ban szerzett doktori fokozatot a Iași-i Agrártudományi Egyetem kertészmérnöki tagozatán, doktori disszertációjának címe: Kísérletek az élesztőhártya alatt érlelt bortípusok legmegfelelőbb előállítására Erdélyi-Hegyalján. Tanított a bihardiószegi Szőlészeti Szakiskolában, a csombordi Kertészeti Középiskolában, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, a Kolozsvári Agráregyetem kertészeti tagozatán, előadott a Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, a Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatán, valamint a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Elismert borászok több nemzedéke került ki a keze alól. A mezőgazdaság mellett főként az irodalom érdekelte. 1955-től közölt verseket, első verseskötete, a Fütyörészve 1962-ben jelent meg. Később drámákat, vígjátékokat, rádiójátékokat is írt.
A lapszám további költői: Vitéz Ferenc, Hodossy Gyula, Radnai István, Aknay Tibor, B. Mihály Csilla, Sall László, Boga Júlia, Molnár Zsolt. Prózai írásokat Domonkos László, Száraz Pál, Petrusák János, László Zsolt és Derzsy-Ben Ond jegyeznek. Az esszé kategóriájába sorolható írásokkal Szentgyörgyi László, Haraji Adalbert és Majoros Enikő jelentkezik. A jeles debreceni irodalomtörténész, Bertha Zoltán ezúttal a kritikaíró Szilágyi Domokosról (1938–1976) szóló, „A költészet örökletes gyógyír” című tanulmányát ajánlotta fel közlésre a nagyváradi szerkesztőségnek. Hasonlóképpen járt el Aniszi Kálmán, aki a székelyföldi származású költő, filmesztéta, nyelvész, klasszikus gitáros, Deák-Sárosi Lászlóval készített interjút A múlt öröksége a jövő záloga címmel.
A székelyudvarhelyi László Gyopár meséi közül ezúttal újabb kettő, a lajháré és a galambé olvasható a friss lapszámban. Fried Noémi Lujza recenziójában Lipcsei Márta legfrissebb, az idei ünnepi könyvhétre megjelent verseskötetét méltatja. Takács Róbert az Élő graffiti című írása a magyarországi „falfirkaművészet” kutatástörténetébe avatja be az olvasót. Lencar Péter ezúttal az új magyar filmsorozatról, a Hunyadiról közöl egy rövid elemzést. Ugyancsak történelmi témájú Visky István írása, aki az Árpád-ház vitatott kihalásának témáját tűzte tollára. Végül, de nem utolsósorban Fleisz János dolgozatát emelnénk ki, aki a Nagyváradon 1833 és 1919 között működött főbb társadalmi szervezeteket lajstromozza várostörténeti írásában.
Ebből a lapszámból sem hiányzik Barabás Zsuzsa keresztrejtvénye, a benne rejlő Cicero-gondolat megfejtésével előfizetést lehet nyerni. A dupla Várad újságosbódékban, könyvesboltokban vásárolható meg 20 lejért, előfizetéséről itt lehet érdeklődni: varadszerkesztoseg@gmail.com. A korábbi lapszámok a Varad.ro honlapról tölthetők le.
A szerkesztőség közlése nyomán
