Kortársunk oly sok mindennel. Azzal is, hogy hitet tesz a közösség erejében, sokak összefogásában. Ezt olvashatjuk tőle Hálóm – halam című- költeményében: „Nagy pénz árán itt a paraszti/ tapasztalat:/ nem fog a háló egy-egy/ szeme halat./ Tisztulni akartam, ragyogni,/ akár külön,/ égjek naponta bátor/ próba-tüzön.!”
Az a sok-sok kincs, amit a 120 éve született Illyés Gyula műveiből kaptunk, arra indít, hogy szóljunk ezekről… Tovább
Illyés Gyula (1902. november 2. – 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) megalakulásától annak posztumusz tagja.
„Nemzeti, aki jogot véd; nacionalista, aki jogot sért (más népekét, önző előnyökért); a patrióta jogot véd (voltaképp nem is a maga népéét, hanem az Emberét, az Emberiségét).”
Kapcsolódó
A 20. századi magyar irodalom egyik legellentmondásosabban megítélt alakja. Életében egyes körök gyakran bélyegezték meg nemzeti, sőt nacionalista irodalmárként, amiért az 1930-as években a magyarság, a vidéki parasztság sorskérdéseinek forradalmi hevületű szószólójává, a népi írók mozgalmának aktív részesévé vált. A fajvédő eszméktől távol tartva magát állt ki a fogyatkozó és nyomorban élő magyarok tömegeiért, a társadalmi igazságtalanságok felszámolásáért. Erőteljes kritikával illette az ország társadalmi berendezkedését és németbarát politikáját, s ezekkel szemben a dunai kis népek összefogását hirdette. Ugyanezek az eszmék, az elnyomottak iránti vonzódása, a gondolataira rezonáló szociáldemokrata és munkásmozgalom iránti szimpátiája szolgáltak táptalajul azon – másik oldalról érkező – kritikáknak, amelyek baloldaliságát rótták fel neki – írja róla Tüskés Tibor.
A Petőfi Irodalmi Múzeum archívumában ITT a DIA jóvoltából fellelhetők Illyés művei és az életére vonatkozó dokumentumok.
Illyés a költő, író és esszéista
