Vasárnap az istentisztelet keretében, majd az író nevét viselő helyi kultúrházban emlékeztek Szabó Gyulára, aki 1930. szeptember 11-én látta meg a napvilágot. Napján – ahogy mondotta Csete Árpád helyi unitárius lelkész. És ezt a hagyományt a jövőben is folytatni kívánják, mivel a koronavírus-járvány miatt két éven át jórészt szüneteltek a községben a kulturális programok.
Szabó Gyula emléke erős és folyamatosan jelenlevő a helyiek köztudatában, rokonai, családtagjai, leszármazottjai élnek Homoródalmáson és a környéken – Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen – , műveit olvassák. Talán nem eléggé, mert változnak a kulturális szokásaink…
Hogy ez a beágyazottság erősödjék, a mostani megemlékezésen a helyi általános iskola hetedikes tanulói közül kértek fel néhány diákot, hogy olvassanak fel az író Almáshoz igenvalóst köthető munkáiból.
Jólesik a helyieknek és a hazalátogatóknak egyaránt, hogy „Almás gödre”, a helynevek – Szármány, Kajmáca, Gál-hegye – és az ismert, (még) ma is használt szófordulatok benne foglaltatnak az életműben, s „időutazást” jelent sokak számára a szénacsináláshoz, az erdőléshez, a földműveléshez kapcsolódó emlékek, az abbahagyott munkamódszerek és mozdulatok felidézése.
Oláh Sándor a tavalyelőtt ősszel, a 90. évfordulóra megjelent kötetről is beszélt, amelyet akkor csak online módon tudtak bemutatni. Kortársak, barátok, irodalmárok foglalják össze ebben a könyvben az íróhoz és a műhöz kapcsolódó gondolataikat, és kiderül az is, hogy nagymonográfia készül Szabó Gyuláról.
Hogy elvihető élmény is legyen, az ünnepség végén meg lehetett vásárolni az Oláh Sándor társadalomkutató és Lövétei Lázár László által szerkesztett könyvet, valamint a Székely Könyvtár 93., tavaly megjelent kötetét, amely a Gólya szállt a csűrre című Szabó Gyula-opus reprint kiadása.
A szerző felvételei
Simó Márton
Kapcsolódó
Hargita Népe – 90. éves lenne Szabó Gyula
Háromszék – Gólya szállt a csűrre…
