CivilszféraÉlet-módKultúraSzépirodalom

Székelyudvarhely – Az ECCE… Majla Sándor című emlékkötet szerkesztője a Gimnáziumban

Közlemény

Jnuár 16-án a Tamási Áron Gimnázium vendége volt Simó Márton, a Majla-emlékkötet szerkesztője. A Dáné Szilárd magyartanár, tanfelügyelő kezdeményezésére megvalósult program elsődleges célja az volt, hogy megismeretesse a több mint tíz éve elhunyt Majla Sándor (1960-2015) költő, szerkesztő, könyvkiadó, irodalomszervező életútját és munkásságát a mai középiskolásokkal.

Képkocka Szabó Károly portréfilmjéből – Fotó: Ozsváth Imola

A 2015-ben lezárult életpálya több igazán emlékezetes eseménnyel szolgált annak idején a székely anyaváros és Erdély kultúrájában. Majla Sándor Ablak címmel kisebbségtudományi folyóirat létrehozását kezdeményezte 1990-ben; olyan ötlettel hozakodott elő, amely tulajdonképpen ma is időszerű, hiszen ilyen jellegű periodika napjainkban sem létezik.

Ozsváth Imola felvétele

Másik fontos ötlete a Fagyöngy és az Erdélyi Dekameron című antológia-sorozat volt, amelyekkel a szűkebb pátria lírai és prózai termésének évenkénti keresztmetszetét kívánta felmutatni, generációs szekértáborok létrehozása nélkül végezte az akkori seregszemléket, amelyek rendszeres találkozási alkalmakat szolgáltattak Udvarhelyen, egy olyan időszakban, amikor még nem jöttek létre, illetve nem erősödtek meg az irodalom erdélyi intézményei az újfajta demokráciában.

A körülmények furcsa összjátéka okozhatta, hogy Majla Sándor provinciában fogant elképzelései nem maradtak fenn évtizedekig és nem fejtették ki tartósan jótékony hatásukat a tágabban értelmezett magyar glóbuszon.

A szerkesztő rá kívánt világítani ezzel az előadással arra is, hogy Majla Sándor költői életműve ugyancsak fontos, értékes szegmense az itteni szépliteratúrának.

Dáné Szilárd és Simó Márton – Ozsváth Imola felvétele

A mintegy órányi program keretében levítették Szabó Károly Reqviem (1994, 14′) című „önvallomásos” portréfilmjét is, amely segíti a mai fiatalokat abban, hogy megértsék a költőt, hogy értékelni legyenek képesek részben feltárt, részben máris a feledés ködében rejtőzködő munkásságát. Ez az „utómunka” főleg a költő szülőhelye vidékén – Korondon és Székelyudvarhelyen – feladat, illetve abban az alma materben, amelynek – 1975 és 1979 között – a diákja lehetett.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb