Retrospektív kiállítás Nagy Albert munkáiból

A hazai modern művészet meghatározó alakja volt, életműve mégsem eléggé széles körben ismert. Jelen tárlat Nagy Albert halálának ötvenedik évfordulója alkalmából, több intézmény és magángyűjtő erőfeszítését egybefogva valósult meg. A több mint 100 festményt és három szobrászati alkotást felvonultató kiállítás a szakértők és a nagyközönség számára egyaránt premier, hiszen ennyi munkáját még a festő életében sem állították ki egyszerre.

Nagy Albert (1902-1970) festőművész. Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1926-1937 között. Mestere: Rudnay Gyula. Olaszországban dolgozott hosszabb ideig (1926-1937). Pesten élt 1937-1941 között, majd Kolozsvárra települt. A Barabás Miklós Céh tajga lett. 1932-ben csoportos kiállításon vett részt, majd 1934-ben egyéni kiállítása volt Rómában. Romániai és magyarországi tárlatokon többször bemutatta munkáit. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum képtárában és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képtárában egy-egy teremnyi kiállítása van. Díjak: 1964-ben Munka Érdemrend, Érdemes Művész. Több képét őrzi a Nemzeti Galéria és a Kolozsvári Nemzeti Múzeum. Monográfia: Gazda J.: Nagy Albert, Bukarest, 1982.

A legtöbb hazai, Nagy Albert műveket őrző közgyűjtemény, valamint romániai, magyarországi és németországi magángyűjtemények agyagából válogattak, ezek „kincseinek” jelentős része eddig láthatatlan volt a szélesebb közönség számára. A válogatás során arra törekedtek, hogy az egész életműből ragadják ki jelentős műveket, így az 1930-as években készült, „útkereső” munkák mellett egyaránt szerepelnek az 1940-es évek elejének főművei és az ’50-es évek remek, erőteljes kompozíciói, de a kiállítás gerincét a ’60-as évek (a művész életének utolsó évtizedének)  művei képezik… Tovább

Kapcsolódó

A múlt évben az EMűK által szervezett sepsiszentgyörgyi kiállításról