SzékelyföldSzépirodalom

A boldogabb ember (6.)

Részlet a szerző megjelenés előtt álló regényéből

Azt a telet aztán, amit ott töltöttem, soha nem felejtem el! Ez is lehetett az oka az undorodásnak, a meg­alázás, s hogy ott aztán mindennap inni kellett. Ejszen inkább ez. Megcsemerlik az ember az ocsmányságtól egy idő után. Miután elfogyott a béfogadó pálinkánk, a harmadik munkanapon szembesültünk azzal, hogy azok rendszeresen pótolnak. A brigád. S mindenki benne van.

Általában három lejt tettek belé. Annyiból lehetett megvenni egy liter vodkát közösen, vagy valami ócskább pálinkát – sligovicát, drozsdéjt, ami talán amolyan törkölyféleség lehetett, később eltűnt a piacról. Kiderült, hogy itt testületileg inni kell, mert ha nem, akkor nekünk annyi. Lenéznek. Kiutálnak. Próbáltam magyarázkodni, hogy nekem nem kell. Hogy nem bírom. Volt termoszom, abban vittem rendszerint tejeskávét vagy teát… Tovább

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb