Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott december 5-i gálaesten.
A korábban már bejelentett Prima díjasok közül magyar építészet kategóriában Kertész András Tibor építészmérnök, egyetemi tanár; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Pataki Klára gyógypedagógus; magyar sport kategóriában Biros Péter olimpiai bajnok vízilabdázó; magyar tudomány kategóriában Gósy Mária nyelvész, fonetikus kapta a Prima Primissima elismerést.
Magyar népművészet és közművelődés kategóriában Fábián Éva népiének-tanár, énekes, mesemondó előadóművész; magyar ismeretterjesztés és média kategóriában Szám Katalin újságíró; magyar irodalom kategóriában Visky András író, drámaíró; magyar képző- és iparművészet kategóriában Gaál József festő-, grafikus- és szobrászművész, az MKE egyetemi docense nyerte el a Prima Primissima Díjat.
Magyar zeneművészet kategóriában Záborszky Kálmán karmester, gordonkaművész, a Szent István Filharmonikusok igazgatója; magyar színház-, film- és táncművészet kategóriában pedig Vári Éva színművész vehette át az egyenként 20 millió forinttal járó, kiemelkedő elismerést.
Az ugyancsak 20 millió forinttal járó Közönségdíjat a Cantemus kóruscsalád kapta.
A huszonkét éve alapított díj átadó ünnepségén Csányi Péter, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgatója köszöntötte a meghívottakat. „A Prima Primissima célja ugyanaz, mint amikor Demján Sándor megalapította 2003-ban, elismerni azokat, akik példát mutatnak, akik munkájukkal másokat is arra inspirálnak, hogy a saját területükön a legjobbra törekedjenek” – mondta.

A Prima Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban, hogy évenkénti átadásával megjutalmazzanak olyan művészeket, sportolókat, valamint a tudományos élet, a népművelés, az oktatás és a sajtó képviselőit, akik munkásságukkal kiérdemelték a legkiválóbbaknak járó elismerést, s teljesítményük, emberi tartásuk, értékrendjük követendő lehet mások számára.
Ebben az évben is csaknem 900 jelölés érkezett a rangos elismerésre, ami világosan jelzi, hogy mennyi tehetség, szorgalom és elhivatottság él ebben az országban – tette hozzá. „Tavaly jelentősen megemeltük a díjazás összegét, és ezzel nem csupán a díj presztízsét erősítettük, hanem azt is kifejeztük, hogy az erkölcsi elismerés mellett a méltó anyagi megbecsülés is fontos számunkra” – mutatott rá Csányi Péter.

A díjátadó gála teljes hosszában a MédiaKlikk felületén ITT megtekinthető!
„Hiszünk abban, hogy a díj nem lezár egy életpályát, hanem ösztönöz a további alkotásra, kutatásra, tanításra vagy éppen a sportteljesítményre” – hangsúlyozta Csányi Péter a gálaesten, amelyen jelen volt Lévai Anikó, a kormányfő felesége, Pintér Sándor belügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Áder János és Schmitt Pál volt köztársasági elnök is.
Mint Csányi Péter fogalmazott, a kategóriánkénti három Prima-díjazott mind egyformán győztes, ami közös mindannyiukban, az a tehetség, a szorgalom és az ebből eredő teljesítmény.
Az elismerés nemcsak a díjazottakat illeti, hanem azokat is, akik támogatták, segítették őket – mondta.
Az idei év különösen büszkévé tehet bennünket, magyarokat, hiszen a magyar irodalom a világ figyelmének középpontjába került, miután a 2012-es Prima Primissima díjas Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kap – hangsúlyozta, hozzátéve: ahogy 2023-ban a tudományban Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjai mutatták meg, hogy a magyar tudás világszinten is meghatározó, most a magyar irodalom emelkedett ugyanarra a rangra.
„A Prima díjakkal a magyar vállalkozók hajtanak fejet a nemzetünket előre vivő szellemi, kulturális és sportteljesítmények előtt. Ezzel is azt üzenjük, hogy az értékteremtésnek sok formája van, de közös bennük a tehetség, a kitartás és az alkotás, a cél elérésébe vetett hit” – hangsúlyozta köszöntőjében Csányi Péter.
A pénteki gálaesten többek között az előző évek Prima és Prima Primissima díjasai, valamint korábbi Megyei Prima díjasok léptek fel.
A 2003-ban alapított díj célja, hogy megőrizze a magyar értelmiség szellemi eredményeit, hogy elősegítse a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlődését egy hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében. A díjat gondozó alapítványhoz érkező jelölésekből minden évben kategóriánként három, összesen 30 nevet választ ki a hattagú kuratórium.
A Prima Primissima Közönségdíjjal járó 20 millió forint felajánlója a Prima Primissima alapító Demján Sándor özvegye, Demján Sándorné Lídia.

A díjazottak
A már korábban bejelentett Prima díjasok közül Prima Primissima Díjat kapott: Kertész András Tibor építészmérnök, egyetemi tanár; Pataki Klára gyógypedagógus; Biros Péter olimpiai bajnok vízilabdázó; Gósy Mária nyelvész, fonetikus; Fábián Éva népiének-tanár, énekes, mesemondó előadóművész; Szám Katalin újságíró; Visky András író, drámaíró; Gaál József festő-, grafikus- és szobrászművész, egyetemi docens; Záborszky Kálmán karmester, gordonkaművész, a Szent István Filharmonikusok igazgatója és Vári Éva színművész. A Közönségdíjat a Cantemus kóruscsalád kapta.
Az MTI jelentése nyomán

Kapcsolódó
Bejelentették az idei jelölteket
Erdélyi kitüntetettjei is vannak a 2025-ös gálának: magyar irodalom kategóriában Visky András író, drámaíró Prima Primissima-, Nagy Koppány Zsolt író, költő, szerkesztő Prima-díjat vehetett át.
Nekik külön is gratulálunk!

Visky András író, drámaíró a román kommunista diktatúra üldözöttjeként gyermekéveinek egy részét internálótáborban töltötte. E személyes múlt meghatározza írásainak témavilágát. A hatalom, a hit, a szabadság kérdéskörei gyakran visszatérnek műveiben. Legismertebb drámája a Júlia, amely meghurcolt anyja történetét dolgozza fel. Kitelepítés c. regénye családja lágeréletét beszéli el. Műveit számos nyelvre lefordították. Stílusát líraiság, spirituális mélység és formai újítás jellemzi. Egyetemi tanár, a Kolozsvári Állami Magyar Színház rezidens dramaturgja. Drámáit magyar, román, brit, szerb, lengyel, bolgár és amerikai színpadokon is bemutatták.


Nagy Koppány Zsolt író, költő, műfordító, szerkesztő – első verse 8 éves korában jelent meg a Brassói Lapokban, első novelláskötetét 2000-ben adták ki. Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban éretségizett, kolozsvári, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakán diplomázott, Budapesten él. Regényeket, novellákat, verseket, humoreszkeket és tárcákat ír, jelentős műfordítói munkássága is. Nemrég jelent meg tizenkettedik könyve (Csak egy apa), de korábbi regényei – Jozefát úr, avagy a regénykedés, Nem kell vala megvénülnöd 2.0 – is nagy sikernek örvendtek. Az emberi lélek extrém élethelyzetekben történő meghasonlásának anatómiája és kórtörténete érdekli, máskor groteszk humoreszkekben ábrázolja szűkebb és tágabb környezetét. Munkásságát József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjjal ismerték el.
Itt – 0:50-től – megtekinthető az NKZS-val készült portréfilm!




