ErdélyKultúraRománia

A gyulafehérvári fejedelmi palota újabb épületszárnyát újítják fel

Közlemény

A gyulafehérvári fejedelmi palota újabb épületszárnyát újítják fel európai uniós támogatással a tavaly átadott főépület után. Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.

A felújítandó épületszárny a már restaurált, tavaly átadott főépülettel szomszédos, korszerűsítése után multifunkcionális tereket alakítanak ki benne – jelentette az Agerpres hírügynökség a projektről tartott hétfői sajtótájékoztatóról tudósítva. A sajtóeseményen Gabriel Plesa gyulafehérvári polgármester, Simion Cretu, a központi fejlesztési ügynökség vezetője és Robert Roman, az épületegyüttes már felújított szárnyában kialakított Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeum igazgatója vett részt.

Fotó: Mfe.gov.ro

Mint elhangzott, a felújítandó szárny XIX. századi, de korábbi falmaradványokat is tartalmaz. A kivitelezési tendert meghirdették, a szerződést ősszel írnák alá, míg a munkálatokkal 2028 őszére kellene elkészülni.

A projekt értéke 7,3 millió euró, ennek nagy része vissza nem térítendő uniós támogatás és mintegy 800 ezer euró az önrész. A 3700 négyzetméteres alapterületű ingatlan restaurálása után kulturális és oktatási célú rendezvényeknek adna helyet.

A felújítás strukturális, funkcionális és műemlékvédelmi beavatkozásokat is magába foglal, a kőelemek restaurálása mellett a belső terek kialakítására és berendezésére is kiterjed, tiszteletben tartva az ingatlan műemlék jellegét.

A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház Erdély egyik legjelentősebb vallási és történelmi műemléke, amely több mint ezeréves múltra tekint vissza – Fotó: ÉSZM

A gyulafehérvári várban álló fejedelmi palota 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta.

A római katolikus székesegyház közelében álló ingatlanegyüttes a 15. században épült, majd a 16-17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló Erdélyi Fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot. Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta.

Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszaadták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.

A múlt század húszas éveinek elején „koronázási templomot” építettettett a bukaresti hatalom. Falakat, házakat bontottak, hogy teret nyissanak a barbár építkezésnek, bizonyítandó a helyfoglalást. Arra is figyeltek, hogy a tájidegen építmény tornya magasabb legyen a római katolikus székesegyháznál – Fotó: Arthur Bach (1930)
A királyi pár látogatása 1921. április 27-én – Fotó: Samoilă Mârza
A várfal nyugati szakaszának egy részét is felrobbantották 2021. május 23-án – Fotó:: Samoilă Mârza
Az építkezés állapota 1921. június 3-án – Fotó: Samoilă Mârza

Az állami tulajdonban maradt épületegyüttes főépületét többéves restaurálás után tavaly februárban adták át. A munkálatokat vezető Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember akkor az MTI-nek úgy értékelt: az épületszárny felújítása, a gyulafehérvári vár rehabilitációja példaértékű Erdélyben, és reményt ad, hogy a további fejlesztések is hasonlóak lesznek.

Az MTI jelentése nyomán

Bejárat a várba – a főkaput már évekkel ezelőtt felújították – ez az objektum egy későbbi, az osztrák hódoltság idejéből származik – Fotó: Mfe.gov.ro

Kapcsolódó

Beszámoló a már elvégzett felújításokról – egy román nyelvű prezentációs anyag jóvoltából.

Vajon vannak-e lehetnek-e még elvárásaink több mint száz év múltán?

A „fecebook oszlop” megépült. Bizonyíték arra, hogy nem csak a királyi Romániában, de ebben a modern 21. századi demokráciában is építenek, rombolnak, építenek – múltat, jelent és jövőt egyaránt. Újabban azt hangoztatják, hogy azt a borzadályt tulajdonképpen még az Iliescu-érában álmodták meg. De 2018-ra megvalósult…

Fotó: Mediafax

 

 

Élő Székelyföld Munkacsoport

Civil szervezet, amely székelyföldi értékőrzéssel és értékteremtéssel foglalkozik. A falu iránt elkötelezett értelmiségiek laza csoportosulása és fóruma.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb