„Add, Istenem, hogy az idén többet lássunk!” – ezzel a rövid fohásszal indult útnak a Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség kissé lassan összegyűlő csapata július 27-én reggel. Odakint szakadt az eső, a részvevők pedig két kisbusszal vágtak neki a négynapos honismereti kirándulásnak, hogy Dél-Erdély ismert és kevésbé ismert vidékeit együtt fedezzék fel.
„Hogy ennek a rövid imának köszönhető-e vagy sem, ki-ki döntse el maga. Egy azonban bizonyos: valóban sok mindent láttunk – írják beszámolójukban – , láttunk hegyeket és völgyeket, szakadékokat és vízeséseket, romokat és templomokat, virágokat és ezernyi színt. Bejártuk Segesvár történelmi utcáit, megcsodáltuk Berethalom erődtemplomát, megálltunk a lenyűgöző Vörös-szakadéknál, felfrissültünk Feredőgyógy vizében, megszálltunk Déván, végigsétáltunk a mesébe illő I Giardini di Zoe kertjében, megismerkedtünk Ulpia Traiana Sarmizegetusa római örökségével, bejártuk Hátszeg környékét, végigsétáltunk a Véka-szurdokon, ellátogattunk Lupényba és Petrozsényba, feljutottunk a Páring-hegységbe, megálltunk Nyakmezőn, majd Erdély egyik legszebb hegyi útján, a Transalpinán keresztül tértünk haza.”
Összességében ez a kirándulás nem csupán arról szólt, hogy mennyi mindent látnak. Sokkal inkább arról, hogy mennyi mindennel gazdagodhatnak.
„Jobban megismertük egymást – folytatják beszámolójukat – , közösen fedeztük fel azt a vidéket, amelyet otthonunknak nevezünk, és megtapasztaltuk, hogy a Hunyad megyei szórványban ma is őrzőként állnak unitárius templomaink, élnek unitárius emberek, és csendesen, mégis rendíthetetlen hittel vallják: Egy az Isten. Azt is megtanultuk, hogy nem kell minden pillanatot előre megtervezni. A legszebb emlékek gyakran váratlanul születnek. Egy spontán tábortűz, néhány szelet görögdinnye, egy hosszú esti beszélgetés vagy egy közös nevetés néha többet ér bármelyik gondosan megtervezett programnál.”
Ez az együttlét nem valósulhatott volna meg a lelkes hozzájárulások és támogatások nélkül. Köszönet Hargita Megye Tanácsának az anyagi segítségért. Köszönet a Dévai Unitárius Szórványegyházközségnek és a Lupényi Unitárius Szórványegyházközségnek a szeretetteljes fogadtatásért, valamint Illyés Kálmán és Anna, gondnok házaspárnak, akik ebben az évben is készségesen és nagy odaadással segítették az utazókat és otthonossá tették számukra a szórványban töltött napokat. Köszönet Kutasi Csabának a közreműködését és a Petrozsényban elfogyasztott ízletes ebédért.
„Négy nap alatt sok kilométert tettünk meg – írják befejezésül – , de ennél is többet gazdagodott szívünk, lelkünk. Élményekkel, barátságokkal, nevetéssel és hálával tértünk haza. Bízunk benne, hogy ezek az emlékek még sokáig elkísérnek bennünket, és jövőre ismét útra kelhetünk együtt.”
A Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség közlése nyomán
