A Várad irodalmi, művészeti, társadalmi és tudományos folyóirat 2026. júniusi száma gazdag és változatos anyaggal érkezik az olvasókhoz ebben a hónapban is. A lapszámot Sólyom Lajos (1935–2024) grafikusművész alkotásai illusztrálják, akinek munkásságára két írás is visszatekint: Tóth Hajnal krónikája a retrospektív tárlatról, Voiticsek Ilona in memoriam szövege pedig személyes hangú méltatás egy életmű és egy ember előtt, aki tollrajzaival évtizedeken át megörökítette Nagyvárad arcát.
Az irodalmi rovat élén Fried Noémi Lujza beszélgetése áll Lackfi Jánossal, a Kossuth- és József Attila-díjas költővel, aki az április 22-i nagyváradi est után adott lapunknak interjút hitről, humorról, formáról és közösségi médiajelenlétéről. A versek terén Aknay Tibor, Balázs F. Attila, Debreczeny György, László György, Repkő Tőke Ágnes és Şerban Foarţă szerepel – utóbbi két versét Eszteró István fordította magyarra. Juhász Zsuzsanna prózaverse az Eurüdiké-mítoszt írja újra belülről és váratlan szögből.
Bíró Éva esszéje nyolc évnyi rákkal való együttéléséről szól: személyes vallomás, amely messze túlmutat az önéletrajzin. Majoros Enikő tárcája egy kocsárdi váróteremben töltött hajnali órákat idéz fel Dsida Jenő árnyékában.
Imre Zoltán folytatja Nagyvárad ezeréves történetét feldolgozó sorozatát: ezúttal a középkori halálkultúra, a királyi temetkezések és a liturgikus gyász városformáló szerepéről ír. Hochhauser Ronald a Kunz-dinasztia morvaországi gyökerektől a nagyváradi fióküzletig ívelő történetét tárja fel levéltári forrásokra támaszkodva. Szombati-Gille Tamás kétrészes India-útirajzának első fele a Himalája kapujában, Rishikeshben játszódik – az ashramélettől a Beatles-zarándokhelyig.
A krónikarovatban Fried Noémi Lujza két írása is szerepel, az egyik Molnár Ferenc A testőr c. darabjának nagyváradi bemutatójáról, a másik pedig a Regina Maria Színház Csehov-előadásáról. A Sárik Péter Trió és Koszika Borpart-fesztiválon bemutatott közös lemezéről közöl írást Tóth Hajnal, a koncert apropóján beszélgetett a világhírű jazz-zongoristával és a marosvásárhelyi énekesnővel. Kerekes István fotóművész varanaszi képriporttal jelentkezik. Lencar Péter Taylor Sheridan amerikai sorozatrendező-forgatókönyvíró életművét veszi kritikai vizsgálat alá. A számot Barabás Zsuzsa Picasso-rejtvénye zárja.
A Várad folyóirat szabadárusításban megvásárolható 15 lejért az Illyés Gyula könyvesboltban, a Libris Antica Garasos híd melletti bódéjában, a nagyváradi Darvas–La Roche-házban (Iosif Vulcan utca 11. szám), a Lokálban (Aurel Lazăr, régi nevén Nagysándor utca 1. szám), valamint az újságárusoknál. Az előfizetésekkel kapcsolatban a varadszerkesztoseg@gmail.com e-mail-címen kérhető tájékoztatás.
A szerkesztőség közlése nyomán
Sólyom Lajos (1935-2024) tipográfus, tervezőszerkesztő, grafikus Bukarestben született, 1960-tól 1989-ig a nagyváradi Fáklya napilap munkatársa, fényképész, tördelő, rovatvezető, szerkesztőségi titkár. 1990-ben egyik alapítója a Bihari Napló Kiadóvállalatnak, a reklámosztály vezetője, később, 1995-ös nyugdíjazásáig ugyanezt a feladatot látta el az Erdélyi Napló hetilap kiadójánál. A kilencvenes évek közepén a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tipográfia, tördelés tárgyainak óraadó tanára. 1970-től az ő korszerű, korát megelőző tervei alapján jelent meg időszakosan a Fáklya napilap melléklete, a Bihari Napló. Implon Irén szövegeivel együtt Váradi tollrajzok címmel jelent meg a napilapban sorozata, mely később kötet formájában is napvilágot látott. Az elmúlt étizedekben több egyéni grafikai kiállítása, ex libris tárlata volt. Elsősorban ismert nagyváradi épületeket, városrészleteket megörökítő munkái, amellett, hogy megtalálhatóak az Országos Széchényi Könyvtárban, a Bécsi Magyar Házban, számos nagyváradi, vagy a városból elszármazott otthonát díszítik ma is világszerte. Életének utolsó két évtizedében, nyugdíjasként Tatabányán élt.
