A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és az Orbán Balázs Intézet által életre hívott Orbán Balázs Akadémia keretében kerül sor Oláh Sándor társadalomkutató ”Engem a szégyenletes kulák listáról törüljön…” Kulákok Székelyudvarhelyen az ötvenes években című előadására.
A rendezvény időpontja: 2025. október 28., kedd, 18 óra.
Az előadás helyszíne: Református Esperesi Hivatal konferenciaterme – Székelyudvarhely, Márton Áron tér 6 szám (jobb épületszárny, I. emelet).
Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
Az Orbán Balázs Akadémia közlése nyomán
Kapcsolódó:
A „kulák” fogalom a Szovjetunióból származik, ahol a vidéki gazdagparasztságra alkalmazták. (A marxizmus-leninizmus szerint a társadalom osztályokra oszlik, vidéken ezek a nincstelen-, szegény-, középparasztok és a „kulákok”. E társadalomkép szerint a kulákok „kizsákmányolják” a többi földművest, ezért egy „osztályharc” dúl a kulákok és a többi vidéki társadalmi osztály között.) A kommunista hatalomátvétel (1947) után Romániában is először sajtóhadjárat kezdődött a „kulákok” ellen, majd a RMP KB 1949. március 3/5-i plenáris ülésén döntöttek a kollektivizálásról és a kulákok elleni megszorító intézkedésekről… Tovább
Oláh Sándor (1954), a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának alapító tagja. Az intézet megalakulásától (1990) részt vett a különböző kutatási programokban, illetve bekapcsolódott anyaországi intézetek székelyföldi kutatásaiba (Politikatudományok Intézete, Kisebbségkutató Intézet, Teleki László Intézet). Kutatási témái: vallási és etnikai identitás a két világháború között egy Homoród menti faluban; székelyföldi életformaváltás a szocializmus korszakában (kutatás oral history módszerrel); cigány-magyar kapcsolatok székelyföldi falusi környezetben, a falusi térségek gazdasági-társadalmi változásai 1989 után; elszegényedési folyamatok, falusi vállalkozások a Székelyföldön; hatalom és társadalom az ötvenes években a Homoródok mentén (a kollektivizálás korszakának társadalmi, politikai változásai, 1949-1962); állam és társadalom viszonyrendje 1940-1944 között két székelyföldi megye példáján (kormányzati fejlesztések, modernizációs törekvések), interetnikus kapcsolatok vizsgálata a Székelyföld peremvidékén, a Székelyföldről Magyarországra irányuló időszakos munkavándorlás hatásai, kulturális intézmények társadalmi környezete Hargita megyében. Társszerzője a KAM intézeti kiadványainak (12 közös kötet, folyóirat), szakmai tanácskozások, konferenciák résztvevője volt, kutatási eredményeit tucatnyi önálló kötetében összegzi.
