„Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt” – méltatta közleményében a Svéd Akadémia.
A magyar szerző legismertebb művei a Sátántangó (1985), Az ellenállás melankóliája (1989) és Báró Wenckheim hazatér (2016) . Míg Az ellenállás melankóliáját 1998-ban angolra fordították, Krasznahorkai első regényére, a Sátántangóra az angol nyelvű olvasóknak 2012-ig kellett várniuk.
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Krasznahorkai (71) az elismerést „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és vizionárius munkásságáért” kapta – áll az akadémia X hálózaton közzétett nyilatkozatában.
A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét – mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.
A Wikipedia szócikke szerint a Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja is. 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, amelyet kétévente ítélnek oda egy élő szerzőnek az angol nyelven publikált szépirodalom területén. Eddig ő az egyetlen magyar, aki elnyerte ezt a díjat. 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat ítélték meg neki. 2025. október 9-én irodalmi Nobel-díjat kapott.
Az MTI és a Wikipédia közlése nyomán
Kapcsolódó:
Így reagált Tarr Béla Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjára
A friss Nobel-díjas Krasznahorkai László a portál alakulása óta szerzőnk. Egy terebélyes dosszié őrzi a tőle származó írásokat, az interjúit, a róla készült cikkeket, videó- és hangfelvételeket. Két részletes portrét is közöltünk már róla a Literán: az elsőt 2008-ban, a másodikat 2021-ben a Nobel-esélyesek sorozatában. Utóbbiban azt vizsgáltuk, miként alakult a pályája a ’86-os Sátántangó megjelenésétől, és számba vettük magyar és nemzetközi elismeréseit a József Attila-díjtól a Nemzetközi Bookerig. Ő volt az egyik első író, akivel Nagyvizitet, vagyis életútinterjút készítettünk, még 2002-ben… Tovább
