„Jóleső érzés volt látni, bocsánat: megélni, hogy még javában állt az ár, amikor az egyházak a bajbajutottak megsegítésére ajánlották fel a pünkösdi istentiszteletek-szentmisék perselybevételét, és az egyházhoz hasonlóan szintén nagy – ha nem nagyobb – motivációs eszközökkel és mozgatóerővel rendelkező kultúraművelők között is volt, aki lépett” – olvashatók a Művelődés folyóirat júniusi vezércikkében Benkő Levente főszerkesztő gondolatai, aki a Segítség. Például kultúrával című írásában a közelmúlt parajdi és háromszéki természeti katasztrófái kapcsán emlékeztet: a kultúra nemcsak értékőrző, hanem közösségformáló és segítő erő is lehet.
Az Emlék-lapok című rovatban olvasható Szász-Fejér Gyöngyi: Az orosz hadifogság „utóélete” című írása, amely egy megrendítő családtörténet a második világháborút követő orosz fogságról.

Az Enciklopédia rovatban három anyagot találunk. Lőrincz Márta Kastélykálvária. Kisajátítás. CASBI-s dosszié című beszámolójából kirajzolódik előttünk a bodolai Mikes-kastély és tulajdonosainak története az államosítások és kisajátítások tükrében; a szöveg értékes kordokumentum az erdélyi nemesség sorsáról és az örökség visszaigénylésének hátteréről. Szika Levente Zoltán Középkori templomaink és váraink útján (3.) című írásában ezúttal Thököly Imre szülővárosában, Késmárkban folytatja a képekkel kísért útibeszámolót, az érdekfeszítő történelmi barangolást.
Péter János a Fischer random sakk, avagy a Sakk960 című munkájában ismerteti a sakk egyik különleges változatát, amelyben a kreativitás és intuíció kap főszerepet. A Közösség rovatban olvasható továbbá Lengyel Ferenc Venczel József szellemi hagyatéka című írása.
A lapszám utolsó anyagát a Galéria rovatban találjuk: Suba László Diáktörténetek, emlékek című írása egy személyes hangvételű visszaemlékezés a szobrászművész diákéveiből.

Suba László (Makfalva, 1941) erdélyi magyar szobrász, művészeti író. Középiskoláit a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban végezte (1959–1965), majd a kolozsvári Ion Andreescu Főiskolán szerzett szobrász diplomát (1965–1971). Tanárai voltak: Izsák Márton, Vetró Artúr, Ladea Romulus. 1965–1999 között Tordán volt tanár, és vezetője a tordai gyermekklub kerámiakörének. Szívesen készít kisméretű kerámiamunkákat (tálakat, plaketteket, íróportrékat stb.), látásmódját a naiv művészetből ihletődött groteszk teszi egyénivé. Egyéni tárlata volt Kolozsváron, a Korunk Galériában, Nagyváradon, Bukarestben, Gyergyószentmiklóson. (A Wikipédia nyomán)
További részletek Suba László munkásságáról: „A gondolatiság együtt alakul a formával„

A címlapon Péter János, a hátsó borítón Demeter Zsuzsanna felvétele látható. A lapszámban Koncsárd Zoltán, Nagy-Jenei Erika, Oláh Gál Elvira, Rohonyi D. Iván, Suba László, Szász-Fejér Gyöngyi, Szent-Tamási Mihály, Vida Géza képeit, illetve illusztrációit használták fel.
A szerkesztőség közlése nyomán