„Egy esélyünk van: egységes politikai közösségként kell tudnunk megmutatni magunkat Romániában most vasárnap. Menjünk szavazni, hogy egyértelművé váljon: a több mint egymilliós erdélyi magyarsággal számolni kell, akárki is ül a Cotroceni-palotában” – írta a Facebook oldalán és a Mandineren, a Maszol.ro portálon is megjelent írásában Demeter Szilárd, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke. Az alábbiakban teljes egészében közöljük a szöveget.
„Erdélyi magyar ember Simionra nem szavaz. Nem csak azért, amit tett és mondott, hanem azért is, mert messziről bűzlik a mögöttes erők szekus gúnyája. Ezek ugyanazok, akik 1990-ben pogromot szerveztek Marosvásárhelyen, bányászjárásokat Bukarestbe, és az elmúlt 35 évben folytatták a Ceaușescu által elkezdett asszimilációs politikát. A kilencvenes évek második felében a kolozsvári utcákon verekedve ismertem meg ezt a szagot, beleverték az orromat, és még mindig szerencsésebb vagyok, mint a szüleim generációja, akik közül jópáran a börtönben, milíciákon fűtőtesthez bilincselve, vagy a Duna-csatornánál tanulták meg, hogy az alig száz éves Romániában nincs joga magyarul érezni, gondolkodni, beszélni az ezeréve ott élő őshonos magyar nemzeti közösségnek.
Az a jelentős tömeg – hiszen a felmérések szerint románok milliói fognak Simionra szavazni – ugyanazt gondolja, mint Simion. Ha Dan Nicușor győzne, attól még nem lesznek egyik napról a másikra européerek, jelentsen ez a szó bármit is (eddigi tapasztalatom szerint leginkább képmutatást jelent, de ez most mindegy). Velük valamit kezdenünk kell. Ugyanis együtt élünk ezekkel az emberekkel.
Hannah Arendt irányította rá a figyelmet a XX. század borzalmai után, de azóta se akarjuk érteni igazán: az egyéni emberi jogaid annyit érnek, amennyit a te szűkebb politikai közösséged érvényesíttetni tud belőle. Ha gyenge, vagy nincs közösségi védőernyőd, akkor sütheted az emberi jogaidat. Az RMDSZ-szel sok bajom volt az elmúlt 35 évben, le is írtam ezeket, meg is vitattuk, ettől még tény: az egyedüli bukaresti politikai érdekképviseletünket RMDSZ-nek hívják. Fel kell mutatni mögötte a közösségi erőt. Menjünk szavazni, hogy a magyarlakta régiók üzenete egyértelmű legyen: nem csak voltunk, hanem vagyunk és leszünk is.
És ne hagyjuk, hogy belpolitikai haszonszerzésre használja ezt a magyar ellenzék. Most azok az éttermiségiek derpegnek az összmagyar nemzetben gondolkodó politika ellen, akik eddig az etnikai alapú politizálás ellen beszéltek, mert alapállásuk szerint a nemzetek ideje lejárt, legyünk multikulti európaiak, az Európai Egyesült Álmokban (sic!) együtt legel az oroszlán a báránnyal, az illegálisan bejött muszlim fundamentalista ütemes tapsára táncol szivárványszívű tangabugyiban a bármilyen nemű liberális. Simion és a támogatottsága az a valóság, ami az eltartott kisujjú haladárokra rárúgta az ajtót. #bezzegrománia eddig is csak Parászka Boróka, Stefano Bottoni, Nyáry Krisztián, Tompa Andrea stb. fejében létezett. És ahelyett, hogy levonnák a következtetést, dobálják át a döglött macskáikat a kerítésen.
A következtetés eléggé egyértelmű: az etnikai alapú politizálást nem felcserélni kell világnézeti elvtársi összeborulásra, hanem erősítenünk kell a nemzeti érdekérvényesítést.
Hasonló a probléma a román elittel is: diplomákkal érvelnek egy olyan választói tömeg meggyőzése érdekében, akiknek épp a diplomásokkal lett tele a hócipőjük, mert becsapva érzik magukat. A román elit nemhogy nem tette naggyá Romániát, hanem az elmúlt 35 évben gyakorlatilag eladta kilóra, és románok millióit késztetett külföldi vendégmunkás-létre. Ez a tömeg most dühös. Csakhogy: mivel a román elit többsége kimondatlanul legalább annyira sovén és magyargyűlölő, mint Simion szavazói (gondoljunk csak világhírű szellemi elődjeikre, például Mircea Eliadera, vagy Emil Cioranra, virtigli vasgárdisták voltak), meg fogják találni a közös hangot.
Szóval nem csak az az igazán fontos, hogy ki nyer vasárnap, hanem hogy mi lesz hétfőtől. Nehéz időszak következik, mert #bezzegromániában az elit felélte Románia jövőjét, a nacionálkommunizmus szelleme meg köztünk jár. Az Európai Unió elmúlt három évtizedében többszörösen bebizonyosodott, hogy a szülőföldjükön élő őshonos európai nemzeti közösségek jogai cseppet sem érdekli a brüsszeli fényességes tekintetű hölgyeket, urakat és egyéb társadalmi neműeket.
Vagyis csak magunkra számíthatunk. Nincs az az anyaországi politikus vagy párt, aki/ ami Bukarestben el tudná végezni az RMDSZ munkáját, de erős anyaországi védhatalomként segíteni tudják az érdekérvényesítést. A szerbekkel és szlovákokkal sikerült kiegyezni a nagypolitika szintjén, a románok meg szokásuk szerint úgyis a győzteshez fognak átállni az utolsó pillanatban. Ha a patrióta politika győz, velünk lesznek, ha a nemzetek fölötti Európai Egyesült Államok projektje, akkor a nagypolitikában európaiabbak lesznek az európaiaknál.
De ez még odébb van, addig alakítanunk kell a mindennapokat. Nekünk egy esélyünk van: egységes politikai közösségként kell tudnunk megmutatni magunkat Romániában most vasárnap. Menjünk szavazni, hogy egyértelművé váljon: a több mint egymilliós erdélyi magyarsággal számolni kell, akárki is ül a Cotroceni-palotában. Ha beleszólhatunk Románia jövőjének alakításába, akkor lehet Erdély és Székelyföld még élhető unokáink számára is. Ha a románok döntenek rólunk, akkor nem lesz Erdély. Se magyar, se román, se semmilyen. És Románia lesz Székelyföld helyén is. Az utolsó magyar még talán megkondíthatja a harangot Csíksomlyón.”
Demeter Szilárd (Székelyudvarhely, 1976) magyar író, politikai elemző, publicista, végzettsége szerint filozófus; 2018 decembere óta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), 2024. március 6-ától a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. 2020. január 1-től 2021. december 31-ig meghatározott időre a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa is volt. Írói álneve Tempetőfi. A Longstep és a Loyal Apples’ Club együttesek basszusgitárosa. Szentegyházi/ lövétei származású. 1995-ben végzett a Benedek Elek Tanítóképzőben. 1994-ben az erdélyi Előretolt Helyőrség nevű íróközösségben Orbán János Dénes költővel dolgozott együtt. 1999-ben Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) filozófusi diplomát szerzett. A Korunk kulturális folyóirat filozófiai szerkesztőjeként kezdett dolgozni. Oktatóként létrehozta a Partiumi Keresztény Egyetem egyetemi kiadóját és felelős szerkesztője volt az egyetemi tudományos folyóiratnak. A Kellék című szakfilozófiai folyóirat szerkesztőjeként a lap szerkesztőbizottsági tagja. Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mellett dolgozott Brüsszelben 2008–2014 között előbb mint sajtófőnök, később mint irodavezető. 2012 tavaszán a helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kreatív kampányfőnökeként is tevékenykedett. 2014-ben Magyarországon, a budapesti Századvég Alapítvány kutató-elemzője lett. Részt vett 2015-ben a budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia alapításában. A magyarországi regionális napilapok irodalmi-kulturális mellékleteként megjelenő Előretolt Helyőrség alapító főszerkesztője, később lapigazgatóként azon dolgozott, hogy a mellékletet Kárpát-medencei méretűvé szervezze. Több próza-, illetve esszékötet szerzője. Legutóbbi munkája A valahol szabadsága. Rendhagyó hazaszótár (KKETTK Alapítvány, Budapest, 2023) kisesszéket, elmélkedéseket tartalmaz. Írói álneve Tempetőfi. A Longstep és a Loyal Apples’ Club együttesek basszusgitárosa.
FRISSÍTVE (1.)
Két választási vitát is tervez még a Román Televízió
Két választási vitát is tervezett a román közszolgálati televízió (TVR), de a két államfőjelölt ezúttal sem fog egy időben, egy helyen megméretkezni. Csütörtök este Nicușor Dant, pénteken George Simiont várják a Cotroceni-palotába. Az AUR elkezdett vádaskodni.
A TVR emlékeztetett arra, hogy az államelnök-választás első fordulóját követően meghívták mindkét jelöltet egy közös vitára. A tárgyalások viszont nem vezettek eredményre, de a korrekt tájékoztatás érdekében május 14-16. között több időpontot is felajánlottak, hogy a műsort megszervezzék. Nicușor Dan kampánystábja megerősítette, hogy a független jelölt csütörtökön 21 órától részt vesz a vitán, ugyanakkor korábban George Simion a péntek 19 órai időpontra vállalkozott. Ez utóbbira megerősítést a csütörtöki nap folyamán vártak, miközben hangsúlyozták, hogy a Cotroceni-palotába tervezett eseményen mindkét félnek azonos feltételeket biztosítanak.
A TVR közleményben utasította el az AUR vádjait. Hangsúlyozták, egyik jelöltnek sem küldtek el korábban kérdéseket, a formátumról pedig egyeztettek mindkét jelölt kampánystábjával. Azt is megvitatták velük, hogy miután nem találtak közös időpontot, két külön vitát szerveznének. Aláhúzták, Simion kampánystábja csak utólag közölte, hogy a május 15. nem felel meg, de a TVR épp ezért ajánlott több időpontot. Emlékeztettek arra is, hogy az AUR-vezér volt az egyedüli jelölt, aki az idei választás első fordulóját megelőzően nem vett részt a köztévé által szervezett vitán, holott egy nappal korábban megerősítette részvételét.
A Maszol.ro közlése nyomán
