Amerikait választott pápának a konklávé. Robert Francis Prevost bíboros a XIV. Leó nevet veszi fel. Prevost bíboros kompromisszumos választás, aki nemcsak a konzervatív Észak-Amerikát és a szociálisan érzékeny Dél-Amerikát köti össze, de folytathatja a nyitást kelet és a globális dél felé. Az egyház folytatja a ferenci utat: a szexualitásról már elmondták, amit akartak, most más társadalmi ügyek jönnek.
Az amerikai származású, 1955-ben született Robert Francis Prevost XIV. Leó néven az új pápa – jelentették be romániai idő szerint 20 óra után nem sokkal.
Robert Francis Prevost Chicagóban született, tanulmányait a Katolikus Teológiai Egyetemen végezte szülővárosában. XIV. Leó pápa szintén szerzetes, akárcsak elődje, Ferenc: 27 éves korában belépett a Szent Ágoston-rendbe, később Rómában kánonjogot tanult. 1982-ben szentelték pappá, majd Peruban kezdte meg misszióját, amely egészen 1986-ig tartott. Az Ágoston-rendi Robert Francis Prevost XIV. Leó néven foglalja el a pápai trónt. Az új pápát 2015-ben a perui Chiclayo püspökévé választották, majd 2018-ban a Perui Püspöki Konferencia második alelnöke lett. Ferenc pápa még 2019-ben tette meg a Papi Kongregáció tagjává, 2020-ban a Püspöki Kongregáció tagja lett. 2023-ban Ferenc pápa kreálta bíborossá Robert Francis Prevostot.
Az új pápa külön-külön üdvözölte a bíborosokat, megölelte őket, és később velük vacsorázik – közölte a Vatikán csütörtök este
.Az egyház egységét jelzi, hogy a bíborosoknak csak négy szavazási fordulóra volt szükségük az új pápa megválasztásához – vélte Giuseppe Versaldi olasz bíboros újságíróknak nyilatkozva a Vatikán sajtóhivatalában.
„Béke mindannyiótokkal! Szeretném, hogy ez a köszöntés belépjen szívünkbe, eljusson családotokhoz, és béke legyen az egész földdel. (…) Ez a feltámadt Krisztus békéje, egy fegyvertelen, lefegyverző béke, alázatos és tartós, Istentől jön, aki mindannyiunkat szeret, feltételektől mentesen” – mondta olaszul.
Prevost a pápaválasztás előtt nem tartozott az igazán esélyesek közé, így ismét bebizonyosodott, hogy a konklávé tartogat meglepetéseket. Alapvetően konszenzusos jelöltként tekintettek rá korábban az elemzők, aki össze tudja kötni a konzervatív és a reformer vonalat az egyházon belül, de XIV. Leó megválasztása ennél sokkal többet mond el arról, hogy merre tart a katolikus egyház. Egyrészt nyugatra és délre. Prevost bíboros kettős állampolgár, Chicagóban született, de két évtizedet szolgált Peruban, ahol az állampolgárságot is megkapta.
Az, hogy egy amerikai-perui kettős állampolgárt választottak pápának, máris mutat valamit az erőviszonyok változásáról, hiszen a katolikus egyház nem klasszikusan amerikai jelenség. Az Egyesült Államok kulturálisan és politikájában is protestáns, a nyugatra vándorolt európai protestánsok alapították. A katolicizmussal szemben az amerikai politika évszázadokon keresztül bizalmatlan volt, aminek az alapja valami olyasmi volt, hogy senki sem szolgálhat két urat egyszerre. Márpedig a katolikusok felett nem csak az elnök és a Jóisten állt, hanem ott volt a pápa is.
A katolikusok jelentős számban a XX. század elején jelentek meg Amerikában. Szinte mind bevándorlók voltak, írek és olaszok, akikkel szemben eleve előítéletes volt az amerikai társadalom. Mostanra ennek sok nyomát nem látni, de az írek és olaszok nem kaptak nagyon más bánásmódot, mint ma a muszlimok és indiaiak. Az Egyesült Államok történetében mindössze két katolikus elnök volt: John F. Kennedy és Joe Biden. Ehhez képest mostanra meghatározó lett az Egyesült Államokban a katolicizmus. Nemcsak a politikai katolicizmus szellemi hátországát adja Amerika, de az ehhez szükséges tőke jó részét is. Mindezt egy olyan korban, amikor az európai egyház egyre szegényebb, a Vatikán állandó pénzügyi gondokkal küzd. Amerikából jön a pénz és a gondolat a katolikus egyházba.
A Vatican News, a Maszol.ro és az MTI közlése nyomán
