Élet-módFotóKultúraSzépirodalomTudomány

Budapest – Márai-anyagokkal bővül a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye

Az MTI jelentése nyomán

Márai Sándor leveleivel, bútoraival és fényképeivel gazdagodik a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye, emellett az intézményhez kerül az író testvérének, Márai Gábornak és feleségének hagyatéka is. Az emigrációban elhunyt író hagyatéka 1997-ben került letétbe a múzeumhoz. Akkor csaknem kéttucat dobozban érkezett számos kézirat, fotó, könyv, hangzóanyag és néhány személyes tárgy is, köztük naplóinak, valamint a Szabad Európa Rádióban tartott felolvasásainak kézirata – idézi fel a PIM pénteki közleménye.

A múzeum Márai emlékének, műveinek gondozása mellett kiemelt figyelmet fordított a hátrahagyott kéziratok, tárgyak gyűjteményezésére is. Ennek részeként idén New Yorkból megvásárolja az Óváry-levelezést, valamint Márai Gábor hagyatékát is.

Márai nevelt fiával, Babócsai Jánossal (1941-1987) egy 1986-ban készült felvételen – Fotó: PIM

A New York-i Egyetemen dolgozó, kolozsvári származású Óváry Zoltán orvossal 1947-1989 között levelezett Márai. Az író eddig ismert levelezései közül ez a leghosszabb időt átfogó, és az egyetlen, amely a teljes emigrációs időszakát felöleli. Jellegzetes, hogy a levelek egy része közvetlen, baráti hangvételű, betekintést engedve az író személyiségének kevésbé ismert sajátosságaiba is.


Ki volt Óváry Zoltán?

Igazolványképe 1925-ből

Kolozsváron született 1907. április 13-án. Családneve eredetileg Óvári, néha Óváry-Purjesz alakban is használják. Híres kolozsvári családból származik. Apja, Óvári Elemér, ügyvéd, apai nagyapja, Óvári Kelemen, jogász, egyetemi tanár, dékán, rektor. Anyai nagyapja Purjesz Zsigmond híres orvos, egyetemi tanár Kolozsváron.

Anyja, Purjesz Olga (1881-1944), valóságos irodalmi-művészeti szalont működtetett Monostori úti házukban, ahol nagyon sokan megfordultak, mint például: Ady Endre, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Kuncz Aladár, Hunyady Sándor, Wass Albert, Pablo Casals, de tudósok is, mint Fejér Lipót, Haar Alfréd. A „vendégcsalád”; a társaság állandó tagja volt Szilvássy Karola, Óváry Zoltán keresztanyja.

Móricz Zsigmond Kolozsváron, a Purjesz-Óváry ház udvarán (1940 k.)

Az érettségi után 1924-ben Óváry Zoltán úgy döntött, hogy a párizsi egyetem orvosi karára iratkozik be, amelyet 1935-ben el is végzett.

1944. október 11-én, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Kolozsvárt, Óváry Zoltán anyját, apját, rokonait és a vendégeket máig tisztázatlan körülmények között ismeretlenek lemészárolták a Monostori úti lakásban. 

Az Óváry-szalon vendégei 1919-ben a ház kertjében. Balról jobra: Óváry Magda, Óváry Elemérné (Purjesz Olga), Haar Alfréd egyetemi matematikatanár, Horváth Tholdy grófné (Wass Ráchel), Janovics Jenő a kolozsvári magyar szinház igazgatója, dr. Óváry Elemér, gróf Béldi Györgyné (Szilvássy Margit, Óváry Zoltán, Somló Bódog filozófus és jogtudós, egyetemi tanár, báró Bornemisza Elemérné (Szilvássy Karola), Horváth Tholdy Margit (Ráchel leánya) – Fotó: a Purjesz-Óváry Ház emlékoldala (Fb)

Dolgozott a párizsi Pasteur Intézetben, a római egyetemen, majd 47 évig, haláláig a New York-i Egyetemen. Nemcsak orvos és egyetemi tanár volt, hanem elismert kutató is. Nemzetközileg elismert eredményei közé tartozik a passzív bőranafilaxis reakció (Passive Cutaneous Anaphylaxis), amely áttörést jelentett az allergia elleni kutatásban. Több egyetem díszdoktorává választották. 1984-től minden évben megrendezik tiszteletére az Óváry Zoltán Szimpóziumot. Magyarországi kitüntetést csak a kommunista rendszer bukása után fogadott el. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, megalakulásakor jelentős adománnyal támogatta.

A Purjesz-Óváry ház napjainkban – Kolozsvár, Monostori út 15. (ma Moților utca 19.)

A kolozsvári Bocskai-házban, ahol a Sapientia EMTE rektori hivatala is székel, előadóterem viseli a nevét. Nagy sikerű könyvben írta meg emlékeit a régi és új világról (Souvenirs: Around the World in Ninety Years. India Ink Press New York, 1999), amelyet a Kriterion kiadó magyarul is kiadott Emlékeimből. Kilencven év a Föld körül címmel 2004-ben.

Az Óváry Zoltán terem napjainkban

Óváry Zoltán 98 éves korában halt meg New Yorkban, 2005. július 12-én Hamvait húga mellé helyezték örök nyugalomra az olaszországi Formiában. (A Wikipédia nyomán)

Óváry Zoltán tanítványai körében (1966 k.) – Fotó: Archives.med.nyu.edu

Az értékes levelezést Óváry Zoltán hátramaradt könyvei egészítik ki, közte csaknem harminc, Márai által dedikált kötet.

A múzeumba kerül továbbá Márai Gábor, az író legkisebb testvérének hagyatéka is.

A gyűjteményben megtalálhatók az író emigrációból írt levelei, a családi levelezés egy része, személyes dokumentumok, valamint olyan bútorok, amelyek Márai Sándor tulajdonában voltak mielőtt 1948-ban elhagyta az országot. Kiemelkedő darab Márai Mikó utcai íróasztala, amelyet 1945-ben mentett ki a romok közül. A hagyaték fotóanyagában számos portré és családi felvétel szerepel, köztük egy-egy kép a gyermek Márairól indiánnak és bűvésznek öltözve, továbbá egy 1910 körüli abbáziai nyaraláson készült családi fotó.

A gyűjtemény részét képezik könyvek és kisnyomtatványok is, például Márai Sándornak, Tasnády-Fekete Máriának, valamint Márai Gábornak és feleségének, Tucinak dedikált kötetek is megtalálhatók köztük.

MTI

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb