Élet-módEUKözéletRomániaSzékelyföld

Óraátállítás 2025-ben

Közlemény

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Jelenleg az Európai Unióban folyik az óraátállítással kapcsolatos gyakorlat megszüntetésének egyeztetése. Habár az egyeztetés zajlik, egyelőre még nem született döntés ebben az ügyben. Ezért a közeljövőben továbbra is számítani kell az évente kétszeri óraátállításra.

Mikor kell átálltani az órát?

NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS KEZDETE: 2025. március 30. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát.

Fotó: Getty Images

Téli időszámítás kezdete: 2025. október 26. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.

„A téli időszámítás sokkal inkább összhangban van a biológiai ritmusunkkal”– írja a : „… az óraátállítás tanulságos példája annak, hogy mi történik, ha belenyúlunk az emberek alvásába társadalmi szinten – állítja Sophie Bostock alvásszakértő és alvásterapeuta, aki szeret eljátszani a gondolattal, hogy milyen hatással lenne az emberek együttélésére, ha ténylegesen kipihennék magukat… Tovább

Az óraátállítás története

Egyes források szerint az óratállítás ötletét már maga Benjamin Franklin is felvetette, de tervét nem sikerült kiviteleznie. A világon elsőként 1916-ban az USA vezette be a nyári időszámítást energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is. Az európai országok közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916 április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. Bevezetésének célja a világító gáz és villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt, a mesterséges világításra való igény csökkentésével. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság is, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be. A7 1950 és 1989 közötti időszakban bizonyos országokban szünetelt az óraátállítás gyakorlata. Volt egy olyan olyan időszak, amikor Románia alkalmazta, Magyarország viszont nem, ami két órás időeltolódást eredeményezett. A nyári időszámítást Európában az Unió 1997-ben szabályozta és egységesítette a tagállamaiban.

Fotó: Elise Amendola/ AP

Az óraátállítás vitatott előnyei

Az energiatakarékosság mellett az óraátállításnak számos egyéb előnye is létezik. Az egy órával több természetes világítás örömeit élvezhetik mindazok, akik a nappaljaik nagy részét irodákban, gyárakban, iskolákban és egyéb fedett helyeken kénytelenek tölteni. Ők a munkaidő letelte után még lehetőséget kapnak arra, hogy a szabadtéri programok szervezhessenek maguknak. Előnynek nevezhető az is, hogy a szabadban végzett munkák ideje meghosszabbítható. Az USA-ban pedig sokszor hangoztatják, hogy az óraátállítás által csökkent a bűnesetek száma.


A nyári időszámítás használata a Föld országaiban Jelenleg van (nyáron az északi féltekén, kék) Jelenleg van (nyáron a déli féltekén, narancssárga) Jelenleg nincs, de korábban volt[1] (szürke) Nincs és soha nem is volt (sötétszürke)
A nyári időszámítás bevezetése óta azonban időről időre felmerülnek ellenvélemények is, amelyek az óraátállítás előnyeit vitatják. Mai napig kérdéses az is, hogy az emberi szervezetre milyen negatív hatással van az óraátállítás. Nem egyformán tudunk ugyanis alkalmazkodni az új helyzethez.

Forrás: Wikipédia, HVG, Pontosido.com

Fotó: MTI/ EPA/ Andreas Gebert

 

 

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb