Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 2025. évi harmadik száma annyiban kapcsolódik az1848-as forradalomhoz és a március 15-i magyar nemzeti ünnephez, hogy megidézi a legkevésbé közismert aradi vértanú, Láhner György alakját, aki az egyetlen az 1849. október 6-án kivégzettek közül, akiről nem készült külön kötet.
„Ennek objektív okai is vannak, hiszen Láhner elsősorban a hadseregellátás és hadianyag-utánpótlás területén tevékenykedett, amely a hadászat egyik kevésbé látványos területe, forrásadottsága is viszonylag szegényesebb, az érdeklődés iránta csekély. Ugyan feladatát végig példásan végezte, kultusza mégis az egyik legkevésbé elterjedt. Nem kivétel ez alól Nagyvárad sem, pedig főleg itteni tevékenysége miatt végezték ki.” Fleisz János történész tanulmányában – amelynek bevezető mondatát idéztük – Láhner György életének és működésének Nagyváradhoz kötődő néhány részletét is vázolva igyekszik alakját és emlékét visszahozni a köztudatba.
A VÁRAD első tavaszi számában Domonkos László, Czilli Aranka, Szentgyörgyi László, Derzsy-Ben Ond prózai írásai olvashatók, verset Lipcsei Márta, Oláh András, Fábián Judit, Szente B. Levente, Juhos-Kiss János publikálnak. A Restitutio in integrum rovatban Mécs Lászlónak egy 1942-ben Váradon keletkezett kiváló verse, a Magnificat olvasható.
A jeles debreceni irodalomtörténész, Bertha Zoltán ezúttal Tüzes Bálintról írott, „Hitnél többet nem adhatok” című méltató memoárját ajánlotta fel közlésre. A szám képzőművésze Török Levente, aki Marosvásárhelyről került át a Dunántúlra a rendszerváltáskor, életéről és munkásságáról Wessely Gábornak adott interjút. Lencar Péter ezúttal egy francia rendezőnő „csak erős gyomrúaknak ajánlott” filmjét, A szer címűt tűzi tollára.
A lapszám azért is történelem-súlypontú, mert a már említett Fleisz-tanulmányon kívül a Visky Istváné, a Silviu Sanaé és a Serdült Benke Éváé is ebbe a sorba illeszkedik: a magyar börtön története, a második világháború végének megpróbáltatásai, illetve a kommunista hatalomátvételt követő egyházellenes – konkrétan a görögkatolikusokat ért – retorziók a megjelent írások témái. Barabás Zsuzsa klasszikus keresztrejtvénye egy Kányádi-gondolatot rejt, megfejtésével és beküldésével lapelőfizetést lehet nyerni.
A VÁRAD 2025/3. száma újságosbódékban, könyvesboltokban vásárolható meg 10 lejért. A korábbi lapszámok a Varad.ro honlapról tölthetők le.
A Szerkesztőség közlése nyomán
Kapcsolódó
A lapszám illusztrátora, Török Levente így vall magáról és pályafutásáról: „Marosvásárhelyen születtem 1956. március 4-én. A helyi képzőművészeti líceumban érettségiztem, majd tíz évig a Marosvásárhelyi Üvegipari Vállalatnál formatervezőként dolgoztam. A művészetek szeretete és tanulmányaim adtak alapot arra, hogy munkám mellett a gyermekkorom óta gyakorolt festészet és grafika váljon önkifejezési formámmá. 1975 óta veszek részt kiállításokon, több mint negyven tárlaton jelentek meg műveim. A bukaresti üvegplasztikai biennálén első díjat nyertem. 1990-ben települtem át Magyarországra. A vásárosnaményi üveggyárban helyezkedtem el, az üzem átszevezése után az ottani szakmunkásképző oktatója lettem…” – Tovább
