A Gellért-hegy és a megújuló Citadella történetét bemutató szabadtéri tablókiállítás nyílt pénteken a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján Elnyomástól szabadságig – A Gellért-hegyi Citadella története címmel.
Sikota Krisztina, a Várkapitányság Zrt. vezérigazgató-helyettese a tablókiállítás megnyitóján a Citadella átadása felé vezető út egyik utolsó állomásának nevezte a tárlatot, amely a Citadella történetét mutatja be az elmúlt évszázadoktól kezdve napjainkig. „Azt gondolom, hogy a Gellért-hegy és a Citadella a főváros egyik legismertebb, és talán az egyik legtöbbet változó, fordulatokban gazdag történelemmel rendelkező helyszíne” – emelte ki, hozzátéve, hogy a tablókiállítás végigvezeti a látogatókat azon a folyamaton, amelynek során a Gellért-hegy és a Citadella története végképp összefonódott a magyar történelem sorsfordító pillanataival.
A Citadella egy nyitott, átjárható tér lett, egy park, amely megnyílik mindenki számára – mondta Taraczky Dániel, a Citadella felújítását vezető építész. „Így lett a Citadella a Habsburg erődből a szabadság bástyája” – fűzte hozzá. Ennek a gondolatnak mentén építették fel a Citadellán azt a Magyarország történetét bemutató kiállítást is, amely a teljes magyar történelmet a magyarok szemszögén keresztül mutatja be látványos képek, installációk, újraforgatott filmrészletek és megfilmesített történelmi festmények segítségével.
A Várkert Bazár szabadtéri kiállítása nemcsak a Gellért-hegyhez és a Citadellához kapcsolódó történeti és vallási hagyományokat, katonai szerepeket mutatja be, hanem azt a folyamatot is, amelynek során az egykori fellegvár a város részévé, mára pedig megújult közösségi térré válhatott. Az érdeklődők tíz szabadon álló, kivilágított installációban, összesen húsz tablófelületen ismerhetik meg a Citadella és a Gellért-hegy múltját és jelenét. A Gellért-hegy már a kelta korban kultikus hely volt, később erődített központtá vált, a középkor óta pedig története elválaszthatatlan a magyar történelem sorsfordító pillanataitól. A Citadellát az osztrák császári önkény az elnyomás eszközeként egy tervezett katonai erődítményrendszer részének szánta az 1848-49-es szabadságharc leverése után, később, a 19. század végén indult el szerepének újragondolása, amikor jelképesen megbontották a falait. A 19-20. század fordulójára a Citadella Budapest látképének meghatározó elemévé, kedvelt kirándulóhellyé vált, a második világháborút követően a szomszédságába állított szovjet győzelmi emlékmű azonban ismét emlékeztetett a diktatórikus hatalom valódi birtokosára. Az egykori erőd épületegyüttesét az 1960-as évektől kezdődően igyekeztek a turizmus szolgálatába állítani, állapotának megőrzésére azonban kevés gondot fordítottak.
A főváros több pontjáról is látható Szabadság-szobor idővel Budapest egyik jelképévé vált és 1987-ben világörökségi rangot kapott, azonban az elhanyagolt épületegyüttes pusztulása a rendszerváltozást követő évtizedekben is folytatódott, és méltatlan körülmények között, egy megközelíthetetlen erődépület fogadta a Gellért-hegy tetejére látogatókat. Bezárása elkerülhetetlenné vált.
A Citadella most 21. századi városi helyszínként születik újjá, falain több belépőpontot nyitottak a korábbi szimbolikus bontás folytatásaként, a teljes egészében megújult Szabadság-szobor és Budapest egyik legszebb panorámája mellett pedig hamarosan tágas park, élményközpontú kiállítás várja a látogatókat, családbarát közösségi terekkel, kávézóval és ajándékbolttal kiegészülve.
A Várkert Bazár tárlata április közepéig várja a látogatókat.
Az MTI közlése nyomán
