Hétfőn Tordán és Kolozsváron emlékeznek az erdélyi egyházak az Erdélyi Országgyűlés 1568-ban hozott határozatára, amely Európában először foglalta törvénybe a lelkiismeret szabadságát. E jelentős döntés elismeréseként Magyarország Országgyűlése 2018-ban a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át.
Az idei megemlékezésen először adják át a János Zsigmond-díjat, amelyet Kövér László magyar házelnök vehet majd át.

1540. július 7-én született Budán Szapolyai János Zsigmond István, ismertebb nevén János Zsigmond erdélyi fejedelem, vitatott jogállással II. János néven Magyarország megválasztott királya. Egész életét a Habsburgok és a törökök Magyarország és Erdély feletti hatalmi harca határozta meg, amelyben édesapja, Szapolyai János politikáját folytatva igyekezett saját, szilárd pozíciót kivívni. Ezt végül a magyar koronáról lemondva sikerült elérnie, az 1570-es speyeri szerződést követően ő használhatta hivatalosan elsőként – négy napig, 1571. március 10-14. között – az Erdély fejedelme címet. Ezzel, valamint toleráns valláspolitikájával több szempontból is kijelölte az Erdélyi Fejedelemség további útját. 1571. március 14-én bekövetkezett váratlan halálát igyekeztek titokban tartani, hogy elkerüljék a belvillongásokat. 1571. május 23-án került sor Gyulafehérváron a temetésére, az unitárius egyház szertartása szerint helyezték „örök nyugalomra” az 1009-ben, I. István magyar király által alapított székesegyházban, Hunyadi János kormányzó, és édesanyja Jagelló Izabella szarkofágjai mellett. Nem sokkal később, 1599-ben, amikor a Habsburgok biztatására és azok pénzén Mihály havasalföldi vajda katonái elfoglalták Gyulafehérvárt és Erdélyt, a sírrablók feldúlták és kirabolták a szarkofágot, ekkor tűnt el a koporsóba helyezett halotti lemez is, amelynek szövege azonban fennmaradt: „Felséges Második János Fejedelem, Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb., a néhai őfelsége, János király, a lengyel Zsigmond király és Bona királyné leányától származó Izabella királyné fia, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, stb., választott királya, isteni sugallatból felékesítve a nyelvek adományával, az élet tisztaságával, a lelkierővel, hadi szerencsével, hadicsellel és az összes hősi erénnyel, a harc és az igazi kegyesség kedvelője, korának XXXI. évében, március XIV. napján hajnal előtt három órakor az ővéinek leptikus betegségekben, a kíméletlen halál elragadta őt, akiben a magyar nemzetség királyi magva, jaj, teljesen megszakadt, és fejünk koronája valóban lehulott, a hatalom pedig a külső nemzetekhez sodródott. Krisztus születésének MDLXXI. évében.”

„Nekünk mindig felemelően indul az esztendő – mondotta Kovács István unitárius püspök – , hiszen nem is lehetne jobban indítani, mint ezzel az örökséggel, amit a január 13-i tordai országgyűlés és a vallásszabadság törvényének a kimondása jelent.”
A 457 éve hozott vallásügyi határozat törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást.
Ezt ünneplik két helyszínen idén is az unitárius egyház szervezésében. Tordán, a vallásszabadság törvénye kihirdetésének és a tordai országgyűlés megtartásának a helyszínén tartanak ünnepi istentiszteletet 11 órától az unitárius templomban.
Az ünnepi istentiszteleten Tordán a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Dr. Kovács Sándor végzi a szószéki szolgálatot. Az ünnepségen beszédet mond Kövér László magyar házelnök és Kolumbán Vilmos újonnan megválasztott református püspök. A megemlékezés itt a vallásszabadság emlékművének megkoszorúzásával zárul.

A Magyar Unitárius Egyház és a Maszol.ro közlése nyomán
FRISSÍTVE (1.)
A vallásszabadság törvénye kihirdetésének 457. évfordulóján szervezett ünnepségek két helyszínen zajlottak: 11 órától Tordán, 17 órától pedig Kolozsváron.
A tordai unitárius templomban imát mondott Józsa István Lajos, a Tordai Unitárius Egyházközség lelkésze. A szószéki szolgálatot dr. Kovács Sándor teológiai tanár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora végezte. Beszédében hangsúlyozta: 1568-ban Tordán nem az egyén, hanem a közösség azon jogát erősítették meg, hogy Isten igéjét, az evangéliumot hallgassák és hirdessék. Elmondta, a hit oyan ajándék, amely életünk alapját és célját jelöli ki. „A hit az újrakezdés csodálatos lehetősége, a szív elhatározása, hogy jobbá és emberségesebbé váljunk. A hit önátadás és feltétel nélküli szeretet; a mindig megbocsátani kész szív; a segítségnyújtás és reményadás ereje! A hit nem emberi erőfeszítéseink eredménye s végképp nem értelmi tevékenység, hanem a legmélyebb bizalom, amely Isten és ember, ember és ember között épül.”
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével dr. Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke. Beszédében kifejtette, hogy az Európában tomboló keresztényellenességre a válasz az, hogy a keresztények ne a politika elszenvedői legyenek, hanem annak alakítói. „A politika közügyet jelent, a nemzeti közösségünk az európai közösségünk, a keresztény egyetemes közösségünk közös ügyeit jelenti, amelybe minden keresztény embernek nemcsak joga, hanem kötelessége is beleszólni […]. Ezen magaviselet szerint a keresztény embernek a társadalom erkölcsi alapjait képező isteni törvények őreinek kell lenniük.” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
A testvérfelekezetek részéről Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szólt. Beszédében összefogásra, közös munkára buzdított: „A tordai országgyűlés határozata nem csak a múlt emléke, hanem a jövő záloga is. Túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy külön munkálkodjunk Isten anyaszentegyházának ügyén. Annak lehetőségét kell megkeressük és megtaláljuk, hogy a ránk bízott nyájnak közösen mutassuk fel a lélek szabadságát, annak valóságát, és az Istenbe vetett reménységünk és hitünk bizonyosságát.”
A Magyar Unitárius Egyház közleménye nyomán
FRISSÍTVE (2.)
A kolozsvári ünnepség a testvérfelekezetek képviselőinek bibliai üzenetével kezdődött. Ezt követően imát mondott Koppándi Zoltán Attila, a Komjátszegi Unitárius Leányegyházközség lelkésze. A szószéki szolgálatot dr. Koppándi Botond Péter teológiai tanár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának dékánja végezte. Beszédében elmondta, akkor leszünk a vallásszabadság méltó örökösei ezen a különös vidéken, „ha tudjuk, hogy szívünk és gondolataink szándékát Isten igéje vezérli, mondván: ne legyen közöttetek felekezeti villongás, ne vonjátok kétségbe egymás keresztény mivoltát, és a vallás szabadsága ne csak a ti vallásotok szabadsága legyen, hanem minden vallásé!”
A kolozsvári ünnepség keretében első alkalommal került sor a János Zsigmond-díj átadására. A Magyar Unitárius Egyház János Zsigmond-díja olyan elismerés, amellyel azokat a személyeket jutalmazzák, akik kiemelkedő támogatói egyházunknak. A díj nem csak a díjazottnak az unitárius egyház iránti hűségét és elkötelezettségét ismeri el, hanem azon erőfeszítéseit is, amelyeket egyházunk fenntartásáért és közösségfejlesztéséért tett; a díjazottnak kiemelkedő szerepe van egyházunk szellemi és épített örökségének megőrzésében és fejlesztésében, vagy unitárius értékeink népszerűsítésében és terjesztésében.
A Magyar Unitárius Egyház Képviselő Tanácsának döntése értelmében ezt a díjat elsőként dr. Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke vehette át. A díjazottat Kovács István unitárius püspök méltatta. Válaszbeszédében a házelnök elmondta a díj megerősítést és elköteleződést jelent, hogy legjobb tudása és lehetősége szerint, miként eddig, úgy a jövőben is a nemzeti szuverenitás, a Kárpát-medencei magyar megmaradás és a közép-európai érdekközösség erősítésének az ügyét szolgálja.
A díjátadást dr. Ciprian-Vasile Olinici, Románia Egyházügyi Államtitkársága vezetőjének beszéde követte. Szavaival a vallásszabadság törékeny voltát kiemelve közös munkára buzdított és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A köszöntőbeszédek sorát Kovács István unitárius püspök zárta. Beszédében bejelentette, hogy a Magyar Unitárius Egyházban 2025 a küldetés éve, melynek célja hirdetni Isten jelenlétét és akaratát, alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt, Isten országának érvényesülését észrevenni az életünkben és a világban, illetve mások figyelmét ráirányítani annak megváltoztató erejére. „Ezen az úton számunkra nem akadhat jobb kalauz, mint Jézus, aki életével és tanításával mutatott rá a legtisztábban Isten országának a természetére és közelségére.”
A záróének után Dávid Ferenc szobránál koszorúzásra került sor, ahol dr. Sándor Krisztina unitárius főgondnok mondott rövid ünnepi beszédet.
Mindkét ünnepségen közreműködött a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa. Vezényelt: Ördög Ödön karnagy.
Nyitókép: Dávid Ferenc (1520 k.-1579) vallásalapító pöspök szobra Kolozsváron. A belvárosi unitárius templom és a kollégium közötti kis téren állították fel Gergely Zoltán alkotását 2019-ben.
A Magyar Unitárius Egyház közlése nyomán
Fotók: Pap Zoltán