EgyházÉlet-módKárpát-medenceMagyarországTörténelemVallás

Váci megyés püspök: tanuljuk el István királytól a béketeremtés kultúráját!

Budapest - az államalapítás ünnepe

Marton Zsolt váci megyés püspök az államalapítás és Szent István király ünnepén tartott szentmisén arról beszélt: Szent István király béketeremtő volt, de a béke szeretete nála nem jelentett erélytelenséget. Szent István királyunk kereste a békét a szomszédos országokkal, de soha nem a saját népe kárára. A Nyugattal és a Kelettel egyaránt jó viszonyra törekedett, de nem elvtelenül, nem megalkuvó módon. Azzal, hogy a nyugati keresztény kultúrához kapcsolta hazánkat, nem fordult szembe a Kelettel – mondta.

A váci megyés püspök kiemelte: a béke nem pusztán fegyverszünet, nem elmenekülés a konfliktusok elől vagy beletörődés a sorsunkba.

A Honvéd Koronaőrség tagjai elhelyezik a Szent Jobbot az államalapítás és Szent István király ünnepén tartott szentmise előtt a Szent István-bazilikánál 2025. augusztus 20-án – Fotó: MTI/ Máthé Zoltán

„Egyedül ezen az alapon vagyunk képesek az igazi, hiteles béke munkálói lenni” – fogalmazott a főpásztor. Marton Zsolt kitért arra: István király hitt az egyházban. Nem paktumot kötött a kereszténységgel, mint apja, Géza, hanem „megtért Krisztushoz”. Nemcsak beszélt az isteni igazságról és szeretettörvényről, hanem élte az evangéliumot. Tisztában volt azzal, hogy ha az egyház javán munkálkodik, akkor a népe fölemelkedését is szolgálja. A főpásztor szerint egy igazi keresztény vezetőt ma is arról lehet fölismerni, hogy „nemcsak szavaiban, de gondolkodásmódjában és tetteiben is együtt dobog a szíve az egyházzal”.

Ha most megjelenne köztünk Szent István király, a püspök szerint azt ajánlaná, hogy mi is „legyünk okos emberek, és építsük újra hitünket, hazánkat, sőt Európát, arra a sziklára, amelyre ő építkezett”.

Résztvevők az államalapítás és Szent István király ünnepén tartott szentmisén a Szent István-bazilika előtt – Fotó: MTI/ Máthé Zoltán

A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a szentmise elején azt mondta: Szent István király a kereszténységre, a remény, a megmaradás és a többi néppel való testvéri közösség útjára vezette a magyar népet. Erdő Péter kiemelte: a keresztények a remény zarándokai az emberiség történelmében. A személyes, Istenbe vetett hit nélkül értelmetlennek tűnhet a világmindenség, a történelem és az emberi élet, amelynek ezért nekünk, magunknak kell értelmet adni. Ez azonban – bármilyen hősiesnek hangzik -, valahol tragikus vállalkozás, sziszifuszi küzdelem. De mi a személyes, mindenható és irgalmas Istenben hiszünk, aki szeret minket, Krisztusban megváltott és az örök boldogságra hív – mondta.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (j) az államalapítás és Szent István király ünnepén tartott szentmisén, középen a Szent Jobb a Szent István-bazilika előtt – Fotó: MTI/ Máthé Zoltán

A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek és plébániai zarándokcsoportok mentek.

Az MTI jelentése nyomán

 

Élő Székelyföld Munkacsoport

Civil szervezet, amely székelyföldi értékőrzéssel és értékteremtéssel foglalkozik. A falu iránt elkötelezett értelmiségiek laza csoportosulása és fóruma.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb