KözéletKultúrapolitika

Csurka 90 – Idő és sors

Az író, politikus, közéleti személyiség emlékét idézték

Csurka Istvánra emlékezve rendezett minap konferenciát a XX. Század Intézet, amely szerint itt az ideje újraértékelni politikusi, írói arcélét, és kiemelni életművének azokat az elemeit, amelyek ma is szellemi muníciót képeznek. Schmidt Mária, az intézet főigazgatója úgy látja, Csurka személyét hallgatás övezi, holott a rendszerváltoztatásról nem lehet beszélni a neve, alakja említése nélkül.

Fotó: Magyar Nemzet

Újraolvasva Csurka István politikai írásait, kimondhatjuk: gondolatait szinte kivétel nélkül igazolta az idő. Már 1998 telén megjövendölte a mostani világot, az új népvándorlás korát. „A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak majd. […] A végső cél a magyarság kipusztítása. Nem fegyverrel, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely másoknak. A nemzetközi nagytőke és a bankok segítik majd ezt a népvándorlást, ez az érdekük.”

„Már a nyolcvanas években az összeomlás utáni világra gondolt, úgy spekulált, a nélkülöző magyarságot fillérekkel le lehet kenyerezni. Azért hozta a pénzt, hogy ne legyen forradalom, a rendszerváltás ne járjon elszámoltatással.”

Csengey Dénes beszél a Magyar Demokrata Fórum II. országos gyûlésén. Mellette Csurka István, Lezsák Sándor és Für Lajos / Fotó: MTI

Életútja vége felé Csurka mindnyájunknak üzent: „Ha az emberiség nem tud megszabadulni a végzetes erejűre kapcsolt történelemhamisítástól, bizonyosabban elpusztul, mint az éghajlatváltozástól. Mert a történelemhamisítás lassan öl, de biztosan. Közösségeket, jóra való törekvéseket, hiteket és fényes tekinteteket öl, nemzeteket és világrészeket, kultúrákat és szerelmeket.”

December 7-én leplezik le Lakiteleken Csurka István szobrát – Fotó: Varosikurir.hu

Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta „Új magyar önépítés” címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt.

MSZMP-MDF konzultáció 1989. március 5-én a KB székházában: Fejti György, Csurka István és Bíró Zoltán (1941) irodalomtörténész, egyetemi oktató, a régi harcostárs, aki ma is a rendszerváltás történetének egyik kutató-szemtanúja, Csurka István emlékezetének hű ápolója – Forrás: Kuruc.info

1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia, és Csurka László színművész bátyja. Családja Nagyváradhoz és Békéshez kötődött, de az 1930-as években Budapesten éltek, 1940 és 1944 között Váradon, majd a háború után ismét Békésen. 1952 és 1957 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, dramaturgia szakon. 1956-os feladatvállalásáért két évre internálták, ahol III/III-as ügynöknek szervezték be. A rendszerváltás követően nyilvánosságra tárta az ügynökmúltját, hangsúlyozva, hogy ezt kényszer hatása alatt tette, a kádári évtizedek során azonban senkinek nem ártott.


A levéltári kutatások kiderítették, hogy ez így igaz, a jelentések elmaradása miatt a belügyi szervek alkalmatlannak minősítették. Szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1956-ban – még a forradalmi események előtt – adták ki első elbeszéléskötetét, a Tűzugratást. 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzetbe írt tárcákat. 1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori tanácskozásán. 1987-ben szerepet vállalt az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991–92-ben alelnök. 1988–1989 között tagja volt a Hitel című folyóirat szerkesztő bizottságának, 1989-90-ben a Magyar Fórum főszerkesztője, majd a Magyar Fórum Kft. ügyvezetője. 1993. júniusban a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot és a Magyar Út Köröket felhasználva megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek haláláig elnöke volt, és a párt parlamenti tagsága alatt frakcióvezetője is volt 1998–2002 között. 2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3%-ot értek el).

Fotó: Magyarforum.info

Csurka Istvánt 2012. február 18-án temették el a Fiumei Úti Sírkert ’56-os hősök parcellájába. Temetésén több ezer ember és számos neves politikus, író és művész jelent meg.

A Magyar Nemzet és a Wikipédia nyomán

Kapcsolódó:

December 7-én leplezik le Lakiteleken Csurka István szobrát:


Az eseményre szóló meghívó a Népfőiskola honlapján jelent meg Lezsák Sándor aláírásával, aki az Országgyűlés fideszes alelnöke és a Nemzeti Fórum elnöke.

A szoboravatót a Nemzeti Fórum és az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület szervezi, beszédet mond rajta Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója és Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő is.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb