Korond – Sebestyén Péter és Simó Márton kettős könyvbemutatója

A jelenleg Csíkszenttamáson szolgáló Sebestyén Péter plébános, író két újabb publicisztika-kötetével, Simó Márton, székelyudvarhelyi író pedig az A boldogabb ember című regényével érkezik a községbe. A könyvek bemutatójára 2024. február 8-án, délután  4 órakor kerül sor a Római Katolikus Plébánia Hittantermében.

Mindhárom kötet a 2023-as esztendő legvégén látott napvilágot.

Sebestyén főtisztelendő így ajánlja az Aranymosás című kötetét: „Hajdanán a folyók aranyhalászai egy-egy zivatar után sátrat vertek a parton és a kimert homok- és aranyszemcséket vízzel addig rázták, öblögették, tisztogatták a ferde rostán, míg a fenékre csíkokban elhelyezett gyapjúszöveten fennmaradtak az érces aranyrögöcskék. Legtöbbjük alig volt nagyobb egy gombostűfejnél. A szerző is feljegyezte, félretette, időnként egyberostálta a könyvekben, a világhálón olvasott véleménybuborékokban megosztott, hétköznapokban hallott, eredeti/ gyanús, különleges felismeréseket, melyek nemegyszer szembe mennek a hivatalos tájékoztatásban közölt „valósággal”, hogy pótolják, vagy kiegészítsék a normalitást. A könyvben található, cetlikből kimentett, rakoncátlan igazságok nemcsak aforizmák, nemcsak létkérdéseink szokatlan megfogalmazásai, gyökerükben a misztikumig nyúlnak.”

Az Ősbizalom című kötetről ezt írja: „A Páduaui Szent Antal ünnepét megelőző kilenc héten keresztül, keddenként sok katolikus templomban, főként a ferenceseknél, a Szent Antal nagykilenced imádságot végzik. Ebben a kötetben a szerző a 2023-as évben, a Csíksomlyói Kegytemplomban elhangzott tematikus beszédek szerkesztett változatát teszi közzé.”

A regény szerkesztője, Nagy Koppány Zsolt így hívja fel az A boldogabb ember című regényre az olvasói figyemet: „A mostani „boldogabb ember” archetípusa nem a Tisza mentéről származik, hanem a Székelyföldről. Simó Márton írásaiban – főleg a regényeiben – megszokhattuk, hogy azok olyan térben és időben zajlanak, keletkeznek, amelyek sokunk számára ismerősek. Nem Udvarhelyszék, se nem Csík-, Gyergyó-, vagy Háromszék, hanem egy elképzelt miliő, ahol Kadácsfalva közelében megtalálható egy Marosbecs nevű nagyobbacska város, de olyan települések is, mint Várhely, meg Oltpad. A regényhős több létező figurából keletkezett, s a szülőfaluja, Kőalja is ott van valahol, bejelölhető ezen az elképzelt vidéken. Ha már székely – még akkor is, ha virtuális –, akkor Ábellel is rokonítható a mai Gyurka.”