Újabb tagokkal bővült a magyar Nobel-díjasok listája

Újabb két magyar került a Nobel-díjasok közé, miután október 2-én bejelentették, hogy 2023-ban Karikó Katalin és Drew Weismann érdemelte ki a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A kutatókat a hatékony Covid-19 elleni mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez szükséges munkájukért jutalmazzák. Itt azonban nem ért véget a sor, október 3-án ugyanis Krausz Ferenc fizikus megkapta a fizika Nobel-díjat kutatótársaival, Pierre Augistinivel és Anne L’Hullilierrel.

Karikó az első magyar nő, aki az elismerésben részesült, de mégis hány honfitársunk kapta meg előtte, és Krausz Ferenc előtt a rangos kitüntetést?

Hány Nobel-díjasunk van?

… erre a kérdésre igyekszik választ adni a publikációja… Tovább

Honnan származott Alfred Nobel vagyona?

Alfred Nobel (1833-1896) apja, Immanuel Nobel építész volt, aki számos építészeti remekművel gazdagította Svédországot és Norvégiát. A család egyébként Angliából származik, a 19. század elején telepedtek le Svédországban.

Már az idősebb Nobel figyelme is a robbanóanyagok felé fordult; mivel munkájához Svédországban nem kapott elegendő támogatást, Szentpétervárra utazott, ahol jelentős segítséget kapott. Rövidesen Oroszország legismertebb mérnöke lett, ahol gépgyárat és kohót alapított. Már felnőtt fiaival egyre behatóbban foglalkozott a robbanóanyagok kutatásával, és új torpedók konstruálásával. Később hazatért Svédországba. Kísérleteik a nitroglicerin alkalmazására irányultak. Sorra alakultak a gyáraik az új robbanóanyag előállítására, közülük azonban több felrobbant, így a sok tragikus eset miatt a nitroglicerin rettegett szerré vált.

Tömeges méretű gyártásra csak az Alfred Nobel általa 1866-ban kifejlesztett dinamit vált alkalmassá, amely már biztonságosan szállítható volt. Nobel ezt az anyagot 1866-ban a németországi Hamburg melletti Krümmelben találta fel, és 1867-ben szabadalmaztatta. Az eljárás lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezzel közel megkétszerezte annak hatásfokát. Megkezdődött a gyártás a svédországi Heleneborgban (Stockholm közelében). Az oldat a legkisebb ütésre is robbant, ezért több súlyos baleset is történt. 1864-ben a heleneborgi gyár laboratóriuma felrobbant. Öten meghaltak, köztük a legifjabb Nobel, a 21 éves Emil és Alfred régi barátja, Hertzmann, a gyár mérnöke.

A véletlenül kiömlött nitroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta. Nobel rájött, hogy az így képződött anyag jól kezelhető, ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. Kísérletezni kezdett, és arra a megállapításra jutott, hogy 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke kellően stabil, hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elkerülje.

A dinamitot széleskörűen alkalmazzák az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben. Találmányát kifejezetten békés célokra akarta felhasználni, amely nélkül a bányák korszerű munkája, a vasút- és alagútépítés szinte elképzelhetetlen. Tudását a bakui olajmezők feltárása során hasznosította, ezzel tett szert óriási vagyonára.

Hogyan jött létre maga a Nobel-díj?

A díj alapításának indítékainak nem ismertek, de egy bizarr incidens valószínűleg nagyban hozzájárulhatott létrehozásához. 1888-ban Alfréd Nobel a franciaországi Cannes-ban tartózkodott, amikor testvére, Ludvig meghalt. A Le Figaro tévedésből azt hitte, hogy Alfréd halt meg így leközölte halálhírét. A kellemetlen incidenst csak tetőzte a nekrológ korántsem hízelgő szövege, amelyben azt írta: „Le marchand de la mort est mort” – azaz: meghalt a halál kufárja… Minden bizonnyal komoly motiváció volt, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa.

Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre díjban és pénzjutalomban részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseket.

A díj létrehozója 1896. december 10-én, egy hideg téli éjszakán szívrohamot kapott, s néhány óra múlva meghalt sanremói lakásában. Végakarata szerint holttestét hazaszállították Svédországba. Halálakor kilencven gyárral és 350 szabadalommal rendelkezett, vagyona – akkori értéken – meghaladta a kilencmillió dollárt (azaz mai kb. 2,25 milliárd svéd korona, vagyis kb. 200 millió euró).

A Wikipédia nyomán

KAPCSOLÓDÓ

Jon Fosse norvég írónak ítélték oda idén az irodalmi Nobel-díjat

A díjat „olyan innovatív színdarabokért és prózáért kapta, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak” – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára.

Jon Olav Fosse gazdag, nynorsk nyelven írott életműve sokféle műfajt ölel fel a színdaraboktól és regényektől, a versesköteteken, esszéken át a gyerekkönyvekig – fogalmazott Anders Olsson, az irodalmi Nobel-bizottság elnöke az író nobelprize.org honlapon olvasható életrajzában. A kortárs norvég és a világirodalom egyik legjelentősebb alakját sokan a mai Ibsenként emlegetik. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le, magyarul is több kötete olvasható, többek között a Trilógia (Álmatlanság, Olav álma, Esti dal) és a Szeptológia, és színművei (Valaki jön majd) is elérhetők. 2010-ben megkapta a Nemzetközi Ibsen-díjat, 2015-ben pedig az északi országok legfontosabb művészeti elismerését, az Északi Tanács Irodalmi Díját.

Jon Fosse 1959-ben született Haugesundban, a norvég nyugati partvidéken. 1983-ban debütált Raudt, svart című regényével, amely sok tekintetben megadta az alaphangot későbbi munkásságához. Fosse európai áttörését drámaíróként Valaki jön majd című színművének Claude Régy által rendezett 1999-es párizsi bemutatója hozta meg. „A nyelv és a drámai cselekmény radikális redukciójával a legerősebb emberi érzelmeket, a szorongást és a tehetetlenséget fejezi ki a legegyszerűbb hétköznapi kifejezésekkel” – fogalmazott Anders Olsson.

Stengd gitar (Zárt gitár) című 1985-ös második regényében Fosse egyik fő témájának, a határozatlanság kritikus pillanatának megrázó változatát mutatja be. Egy fiatal anya elhagyja a lakását, hogy szemetet dobjon le az aknába, de kizárja magát, miközben gyermeke még mindig bent van. Segítséget kellene kérnie, de nem tudja megtenni, mivel nem hagyhatja magára gyermekét.

„Kétségtelen, hogy Fosse bátorsága, amellyel megnyílt a mindennapi élet bizonytalanságai és szorongásai előtt, az oka annak a rendkívüli elismerésnek, amelyet a nagyközönség körében kapott” – olvasható az életrajzban. Korai prózájának kiemelkedő műve a Reggel és este című kisregénye, amelyben az idős főhős történetén keresztül az élet és halál kérdéseivel foglalkozik.

Szerelemről és erőszakról szóló, erős bibliai utalásokat tartalmazó Trilógia című művével (Álmatlanság, Olav álma, Esti dal) 2015-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját. Fosse prózai főműve azonban a 2021-ben befejezett, 1250 oldalas Szeptológia. A monológ formájában megszólaló regényben egy idős művész beszél önmagához, mint egy másik személyhez. A szöveg látszólag végtelenül, mondattörések nélkül halad előre. Minden része ugyanazzal a mondattal kezdődik, és ugyanazzal az Istenhez intézett imával zárul. Fosse Engel med vatn i augene című első verseskötete 1986-ban jelent meg. A költészet fontos szerepet játszott életművében, összegyűjtött verseit legutóbb Dikt i samling (2021) címmel adták ki.

Fosse a negyedik norvég író, aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat, de már csaknem egy évszázad telt el a legutóbbi díjazott, Sigrid Undset 1928-as elismerése óta.

Jon Fosse az irodalmi Nobel-díjjal 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap, ami hozzávetőleg 4,73 millió lej, azaz 950 ezer euró. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Az MTI közlése nyomán

Az irodalmi Nobel-díj kapcsán a magyar sajtóban sokat emlegették Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert is. Ők azonban még várhatnak a sorukra. Bár ki tudja…

Élő Székelyföld Munkacsoport