SzékelyföldVidék

Díszpolgári címmel jutalmazták Balázs Árpádot

Sokat tett a községért

Az Udvarhelyszék-szerte és másutt is jókora ismertségre szert tett újságíró, szerkesztő, hely- és művelődéstörténész gyermekkora óta Székelyudvarhelyen él, de ettől függetlenül sokat tett szülőfaluja, Korond közművelődéséért és sportéletéért. Ezt a több évtizedes tevékenységet ismerték el vasárnap, augusztus 6-án, amikor átvehette a megtisztelő díszpolgári oklevelet a lözség polgármesterétől, Katona Mihálytól.

Balázs Árpád Korondon látta meg a napvilágot 1957. október 23-án. Iskoláit szülőfalujában és Székelyudvarhelyen végezte, ahol fémipari szakon végzett, a Mezőgazdasági, ma Eötvös József Szakközépiskolában. A Gábor Áron Gépgyárban helyezkedett el, ahol már kezdetben kitűnt szorgalmával és széleskörű tájékozottságával. Katonai szolgálatát követően (1977-ben) is ebbe az üzembe tért vissza.

Dedikálás közben – Balázs Attila felvétele

Házasságot 1982-ben kötött, felesége Rákosi Judit, két felnőtt gyermekük és két unokájuk van.

Sokrétű tevékenységére a munkaadó vállalat vezetői korán felfigyeltek, szakszervezeti megbízásokat kapott, amelyeket arra használt fel, hogy az akkor igencsak korlátozott lehetőségek mellett emlékezetes ifjúsági-, hagyományőrzési-, sport- és közművelődési programokat szervezzen.

A belügyi szervek árgus szemekkel követték az aktív fiatalember munkásságát, ők azonban a befektetett szellemi erőt nem értékelték, számos alkalommal lehetetlenítették el a próbálkozásait.

A „fénykorszak” legsötétebb időszakában minden fontosabb romániai napilapot és folyóiratot, minden Erdélyben megjelenő új szépirodalmi munkát végigolvasott, s a becsempészett magyarországi szamizdatot és a hivatalos kiadványokat is próbálta megszerezni, s azt baráti, ismerősi köreiben – a szervek rosszallása ellenére is – népszerűsítette. Emiatt több házkutatás elszenvedője. Besúgókat és hivatásos ügynököket állítottak rá, akik az évek során (1980–1989) több dossziényi jelentést termeltek hozzá és baráti köréhez kapcsolódóan a belügyi archívumnak.

A Sütő-szobor avatásán (2013) – az alkotó, Zawaczki Walter Levente szobrász, Kincses Előd ügyvéd és Balázs Árpád újságíró

Mindemellett a Székelyudvarhelyi Népszínház tagja (1977-1992), ahol ugyancsak hasznos és kiemelkedő munkát folytatott, hiszen ez az intézmény emlékezetes és bátor produkcióival kőszínházi űrt pótólt, mivel akkortájt Hargita megyében nem működött hivatásos társulat. Balázs Árpád fő- és mellékszerepekben, drámai és könnyed műfajokban egyaránt emlékezeteset alakított. Színpadi pályafutásának csúcsa Leonyid Zorin Varsói melódiájában (1985) Viktor szerepének megformálása. Kabarékban, vígjátékokban és konferansziéként is sokan láthatták.

Ismertsége, médiában és színpadon való jártassága a rendszerváltást követően aztán a televíziózás és a rádiózás, valamint az írott sajtóban történő szerepvállalásra predesztinálta.

Balázs Árpád – Fotó: Sármási-Bocskai János (2023)

Bekapcsolódott az 1989. decemberi eseményekbe. Tagja volt a székely anyaváros első szabadon választott önkormányzati tanácsának (1990-1992). Amikor már lehetett, több magyarországi és erdélyi továbbképzésen vett részt, amelyeket az írott és az elektronikus sajtóban tevékenykedők számára tartottak, hiszen korábban ezeken a szakterületeken nem létezett Erdélyben semminemű anyanyelvi szakoktatás.

Balázs Árpád és Miklós Magda Tomcsa Sándor: Egy bolond százat csinál c. darabjában (1988)

Az Udvarhelyi Televízió (UTV) alapítója és első igazgatója (1990-1993), majd a Digital3 Stúdió műsorvezetője (1993-1997), önálló programokkal jelentkezett éveken át a Gyergyó TV-ben, a székelyudvarhelyi Príma Rádióban. Számos jegyzetet, riportot közölt a helyi és az országos sajtóban, főszerkesztője volt a 2006 és 2012 között megjelenő Polgári Élet című hetilapnak. Hogy még teljesebb legyen a több lábon való létezés, ugyanebben az időszakban működtette a Polgári Kávézót a székelyudvarhelyi Kossuth Lajos utcában, központi helyen, számos fontos találkozási lehetőséget kínálva a helyiek és az idelátogatók számára.

Balázs Árpád: Orbán Balázs szülőföldjén. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2022. 170 o.

Nyugdíjasként figyelme a hely- és sporttörténet, a hagyományőrzés, illetve a településkép- és a műemlékvédelem felé irányult, jelenleg a Székelyudvarhely belvárosában található történelmi épületek és polgárházak múltját kutatja.

Kötetei: A bajnok Székelyudvarhely (társzerző: K. Kovács András) Infopress (2003); Székelyek, birkózók, erős emberek. Demaco Press (2013), Keresztes Lajos, Alsósófalva olimpikonja. Demaco Press (2014), Régi idők birkózása Székelyudvarhely. Expert Print (2016), Székely Csillagok. Expert Print (2016), Egy csepp história – Székelyudvarhely. Szinfotour Turisztikai Iroda (2017); Orbán Balázs és a legendás Szejke. Erdélyi Gondolat (2019); Birkózóélet Székelyudvarhelyen. Budapest, Keskeny Nyomda, 2021; Korond Bajnoka: Lőrincz Márton. Expert Print (2021); Udvarhelyszéki önkéntes tűzoltók krónikája. Top Invest Kiadó (2021); Orbán Balázs szülőföldjén – A ránk hagyott örökség. Erdélyi Gondolat Kiadó (2022); Csíkország tüzei és tűzoltói. Molioris Kiadó (2022); Korondi lánglovagok. Molioris Kiadó (2022).
Dokumentumfilmek: Balázs Árpád–Farkas Antal: A Vármegyeháza (18’, 2017), Fazakas Szabolcs– Balázs Árpád: Vasszékelyek. 1956–2016 (56’, Konnertfilm, 2017)

Vetített-képes előadások megtartásához használható power-point összeállítások: Székelyudvarhely jeles emberei (100), Székelyudvarhelyen született (78), Székelyudvarhelyen tanított (62), Székelyudvarhelyen jártak iskolába (61), Székelyudvarhely polgármesterei 1582-től napjainkig, Székelyudvarhely díszpolgárai, Nemzetünket szolgálták – Erdély képviselői a magyar országgyűlésben.


Tekintse meg a korondi ünnepségen készült felvételt – a videót Farkas Antal készítette:

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb