Kolozsvár – Hármas könyvbemutató
Sokoldalú szerző - művészet- és eszmetörténész, filozófus és szépíró
2023. július 28-án, pénteken 18:30 órakor a Györkös Mányi Albert Emlékházban Aniszi Kálmán író, szerkesztő, nyugalmazott egyetemi oktató mutatja be Vigyázva az ingoványon című, 2023-ban megjelent újabb kötetét.
A válogatott novellákat és esszéket, valamint jeles személyiségekkel készült mélyinterjúkat tartalmazó kötet többek között tartalmazza a Nagy álmok, ha szépek és igazak… (Györkös Mányi Albert – 100) című írást is. A szerző röviden beszélni fog A művészet világa – a lélek oázisa és Árral szemben. A felvilágosodás kori erdélyi magyar értelmiség ethosza című könyveiről is.
Aniszi Kálmán beszélgetőpartnere Albert Júlia színművész lesz, házigazda Kós Katalin, az emlékház vezetője. Az esemény végén a szerző dedikálja jelképes áron kínált könyveit.
Minden érdeklődőt sok szeretettel várnak!
Bertha Zoltán irodalomtörténész írja Aniszi Kálmánról: „Az igen gyakran egyetemes létgondokat és magyar sorskérdéseket vizsgáló szerző Babits nyomán sohasem felejti, hogy az igazság szellemének életben tartásáért elsősorban az írástudók a felelősek. Ennek megfelelően megszólalásai ethoszát és alapmotiváltságát az örök emberi eszményekre tekintő közösségi elkötelezettség, a nemzeti horizontban való szemlélődés, a sorsvállaló-sorsvigyázó attitűd határozza meg. Vigyázva az ingoványon című kötetének sok irányban nyitott (szépirodalom, művészetelmélet, az etikum és a politikum szükségszerű frigye, illetve anyaországi és határon túli tudósokkal, akadémikusokkal készített mélyinterjúk sorskérdéseinkről) tematikai gazdagságát is ez a szilárd értékrenden nyugvó morálfilozófiai megalapozottság teszi koherenssé.
A novellákat, a művészi alkotás és befogadás gondolatkörét, valamint az etikum és politikum szükségszerű frigyéről elmélkedő esszéket tartalmazó, valamint az anyaországi és erdélyi kiváló akadémikus tudósokkal a magyar kisebbség sorskérdéseiről folytatott elmélyült beszélgetések korunk ambivalenciáját jelenítik meg. A nemzeti és emberi sorskérdések, az önazonosság, az anyanyelv, mint identitásunk ismérve, a létezés viszonyrendszere, a hit kérdése az író számára mind igen fontosak.
A szépíró és a filozófus találkozik a szövegformálásban, a párhuzamos, allegorikus szerkesztésben, a közösség és az egyén kapcsolati hálójában. Szerző a magyar léthelyzet és művelődés eszmei-elméleti vonatkozásait taglalva a kisebbségi sorsproblémákkal küszködő erdélyi és mindenhonnani nemzettestvérek megmaradásért folytatott kulturális, nyelvi, erkölcsi, szellemi, vallási és egzisztenciális vonatkozásait elkötelezetten elemzi a kötetbe foglalt történelmi megközelítésű, filozófiai elmélyültségű esszékben, dolgozatokban. Erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és a nyugati, diaszpórabeli magyarok értékteremtő küzdelmeinek egész spektrumát bontakoztatja ki a magyar sors történelmi és lelki fordulatainak, traumáinak, problémáinak, tapasztalatainak közegébe helyezve.
A perspektivikus áttekintések mindig szemléletes részletelemzésekkel dúsulnak föl, amelyekben a többi között gazdag és összetett, lélekébresztő egyháztörténeti, vallási, demográfiai, értékőrző, önismereti, hagyományos és megújító nemzetstratégiai, teoretikus szempontok sokasága halmozódik föl. Emberi, nemzeti megtartó erkölcsiség és magasrendű intellektualitás, morál és esztétikum, filológiai pontosság és historikus-civilizatorikus érvényű távlatosság ötvöződik a szintézisérvényű munkákban.
Sokszínűség és sorsos érzékenység jellemzi az árnyalatosan kifejező előadásmódot. Össznemzetben érző és gondolkodó emberként a nemzetszolgálat és az erkölcsi felelősség, az elköteleződés kérdése a szerzőnél hangsúlyos szerepet kap.”
A Györkös Mányi Emlékház közlése nyomán
