A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány az idei Kriterion-koszorúval Árkossy István kolozsvári festőművész, grafikus, író kivételes jelentőségű életművét ismeri el. A díjátadó ünnepségre 2022. november 18-án kerül sor Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
A Kriterion-koszorú egy romániai magyar kulturális elismerés, amelyet a Kriterion Alapítvány hozott létre 1995-ben Domokos Géza elnök kezdeményezésére, „a kimagasló erdélyi szellemi teljesítmények jutalmazására”. Évente kerül átadásra olyan, Erdélyben született személyiségek részére, akik a régió hírét vitték a világban, munkásságuk pedig döntően befolyásolta a magyar kultúra és tudomány fejlődését, és Erdély iránti kötődésük mindvégig töretlen maradt
Árkossy István 1943-ban született Kolozsváron. 1966-ban diplomázott a helyi Képzőművészeti Egyetem grafikai szakán, majd 1967-től húsz esztendőn keresztül a kolozsvári Utunk című irodalmi-művészeti hetilap grafikai szerkesztője volt. Az évek során folyamatosan jelentek meg rajzai a hazai lapokban és folyóiratokban; a világ- és a magyar irodalom jeles képviselői számára számos könyvborítót készített, sok kötetet illusztrált. Erdélyi sajtókiadványok arculatát formálta. 1982-ben Kolozsváron megrendezett gyűjteményes kiállítása óta a festészet jelentős szerepet játszik munkásságában. 1987-ben családjával Budapestre költözött. Szabadfoglalkozású művész. Íróként, művészeti szakíróként is jelentős munkák szerzője. Alkotásait számos közgyűjtemény őrzi. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. Elismerései: Magyar Írószövetség – Arany János-díj (2021), Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2018), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) – Szolnay Sándor képzőművészeti-díj (2018), Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) – képzőművészeti díj (2019), Szép Magyar Könyv, Budapest – Oklevél (2013), XII., XIII. Nemzetközi Ex Libris Biennálé, Malbork, Lengyelország – Emlékérem (1988, 1990), Lodz, Lengyelország, Nemzetközi Kisgrafikai Kiállítás – Diploma (1979).
„Egy teljes, újragondolt, mélyen elvont univerzum tárul fel képein, rajzain és rézkarcain egyaránt; a kozmikus szemlélet az univerzális érdeklődésből fakadó élménykomplexummal társul…” – írja róla Banner Zoltán, majd így folytatja: „…Árkossy a kolozsvári grafikai iskola egyik legsokoldalúbb egyénisége, valamennyi műfaj és eljárás (rajz, fametszet, monotípia, rézkarc, kollográfia, illusztráció, ex libris, plakát, műsorfüzet, folyóirat-arculat és természetesen táblakép-grafika) birtokbavétele után és közben rendezte be művészi képzeletének műhelyét. Majd grafikai tevékenysége egyre inkább megszínesedik és 1982-ben már festészeti kiállítással lép a nyilvánosság elé. (…)
Grafikai kompozíciókban kiérlelt motívumok, jelek, utalások asszociatív rendszere festményeiben a nagy művészeti korok, a reneszánsz és a barokk mestereinek az érzékletes, megelevenítő tárgy- és látványhűségébe ágyazva újul meg, minősül át romantikus-szürrealista látomásokká. S e fantasztikus látomások, helyszínek egyszerre konkrét és sejtelmes voltának, sajátos kettősségének a hatását felfokozza az a festőgrafikai eljárás, amelynek eredményeképpen manapság ritkán tapasztalható, fölényes rajztudása már a felület lakkozása előtt a végtelen árnyalatokban felragyogó színek belülről fakadó sugárzásaként érvényesül…”
A Györkös Mányi Albert Emlékház közlése nyomán
