Élet-módKultúraTudomány

A világ 2040-ben

A jövő elkezdődött? A jövő elkezdődött.

Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) „agytrösztje”, a National Intelligence Council (NIC) készített egy jelentést, amelyet tavaly, 2021-ben tettek közzé. Rövidített és kivonatolt formája ott az amerikai elnök íróasztalán, Piotr Smolar, Közép-Kelet-Európa problémáira szakosodott francia újságíró, a Le Monde állandó washingtoni tudósítója válogatásában. A könyv előszavát is a francia szakember írta.

Ez a könyv rövid időn belül igazi “bestseller” lett. A CIA-jelentések különösen azután kerültek a nagyközönség tudomására, hogy a járvány ezen időszakában megdöbbenéssel tapasztalták, hogy egy korábbi, 2005-ös jelentésben, anélkül, hogy akkoriban különösebb figyelmet fordítottak volna rá, egy forgatókönyvet rögzítenek a 2025-ös évre, amelyben az egész bolygót két éve megrázó járványhoz nagyon hasonló járványt írnak le részletesen, egy apró “figyelmetlenséggel vagy pontatlansággal”, amely szerint ez a forgatókönyv a globális pandémiát, a katasztrófa kezdetét 2025-re jósolta, nem 2020-ra. Vannak azonban dolgok, amelyek a vártnál hamarabb következnek be.

“A világ 2040-ben” című tanulmány öt forgatókönyvet tartalmaz, amelyeket a CIA jelentésén dolgozó több tucat szakértő alapvetőnek tart az elkövetkező években, és amelyek főként az éghajlatváltozást, a szegények és gazdagok közötti szakadékot, az erők egyensúlyát érintik, illetve világ, az államformák változásait, a gazdasági és társadalmi trendeket, a demográfiai problémákat, a pénzügyi válságokat, a betegségeket modellezik.

“A világjárvány miatt már számos probléma élesebbé vált” – hangsúlyozza a Jelentés egyik szerzője.

Fotó: National Intelligence Council – NIC

Smolar az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának jelentésének előrejelzéseit elemezve megállapítja, hogy azok meglehetősen nyugtalanítók, az egyre megosztottabb és vitatottabb világról szólnak.

A dokumentum szerint a nyugati demokráciákban fennáll annak a veszélye, hogy a politikai hatalom fokozatosan elveszti legitimitását, a polgárok egyre kevésbé tolerálják a hatóságok döntéseit, ami heves társadalmi konfliktusok lehetőségére utal, sok országban a népesség elöregedése mellett. (…) Másrészt a demográfiai növekedés világszerte fokozza majd a migrációt. Az ökológiai válság, a már nyilvánvaló energiaválság, a környezet folyamatos leromlása, valamint a technológiai fejlődés (beleértve a mesterséges intelligenciát is), a biotechnológia stb. a közeljövőben óriási kihívások elé állítják majd az emberiséget.

Geopolitikai szempontból továbbra is központi helyet foglal el az amerikai-kínai rivalizálás, amely ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy nemsokára India lakossága meghaladja a Kínáét, ami a szerepek újraelosztását jelentheti. Európában a legnépesebb város Isztambul lesz, a második pedig Párizs.

Egyre fejlettebb lesz a világháló

Lehetséges forgatókönyvek

A jelen sürgető problémáit és a közeljövőben rejlő trendeket figyelembe véve öt forgatókönyvet képzelnek el 2040-re, többnyire pesszimista, néhány optimistább akcentussal:

1. – A demokrácia “újjászületése” szilárdabb és hitelesebb alapokon, amelyben a kormányok ösztönzik a tudományos kutatást, a technológiai innovációt, gazdasági “konjunktúrát” generálva, ami visszaadná az emberek reményét és bizalmát az “új élethez”. Nem valószínű azonban – hangsúlyozza a „Világ 2040-ben” jelentés –, hogy a koronavírus-járvány okozta negatív hatások a következő két évtizedben teljesen megszűnnek;
2. – Az egyenlőtlenségek által összetört világ sodródása, amelyet az erőfeszítéseikben és a nemzetközi együttműködésben kudarcot valló kormányok zavarnak meg. Az erőforrások hiánya, a mezőgazdaság leromlása, az aszály, az árvizek, a viharok, a természeti katasztrófák egyre kiélezettebb gazdasági és társadalmi válságokat fognak generálni;
3. – „Versenyképes együttélés” vagy „partnerség” az USA, Kína, az EU és Oroszország között egy „optimista” perspektíva lehet, amelyen keresztül a konfliktusok elkerülhetők, és a klímakatasztrófák a lehető legnagyobb mértékben csökkenthetők. A munkában töltött idő ezzel szemben a “megbékélt” világban is egyre hosszabb lesz, egészen idős korig tolódik ki, hogy ne kelljen túl sok éven át nyugdíjat fizetni, miközben a határozatlan időre való munkába állás egyre ritkább lesz. A fiatalabb generációk számára nagy kihívást jelent majd a szakmaválasztás és az álláskeresés;
4. – A technológiai haladás, a virtualitásban rejlő lehetőségek bővülése, a távmunka erősebb egyéni autonómiához, de egyúttal elszigeteltséghez is vezet, minden következménnyel együtt, amit egy ilyen állapot magában hordoz. 2040-ben több billió egymással összekapcsolt eszköz működik majd, a technológiai fölényért folytatott verseny tovább erősödik, különösen azért, mert a mesterséges intelligenciát katonai és terrorista célokra is felhasznál(hat)ják;
5. – Egyes országok államadóssága kolosszálissá válik. Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biodiverzitás csökkenése által okozott környezetromlás, az ivóvízválság szolidaritást és rugalmasságot kell kikényszerítsen. A kiábrándultság, a pesszimizmus és az identitásvesztés egyéni szinten, de kollektíven is meggyengíti mind a demokráciákat, mind a tekintélyelvű rendszereket.

Piotr Smolar – Fotó: Wikipédia

Piotr Smolar (Párizs, 1974) franciaországi születésű, lengyel származású újságíró, a Le Monde című napilap állandó washingtoni tudósítója; 1997 és 1999 között a Moszkvai Állami Egyetem Újságíró Iskolájának francia-orosz tanulmányi központját vezette; 1999 és 2001 között a Le Figaro állandó moszkvai tudósítója volt, szakterülete a Balkán, a Szovjetunió és annak korábbi csatlósállamai; 2002 és 2007 között a Société du Monde szolgálatánál a rendőrségi és terrorizmussal kapcsolatos ügyekkel, azok feltárásán és megelőzésén dolgozott.

A könyv eredeti angol nyelvű változata ITT olvasható!

Egyéb jóslatok az emberiség jövőjéről, közeledő trendek

Yuval Noah Harari (Kiryat Ata, Izrael, 1976), izraeli történész, író, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történelem tanszékének professzora. Harari a Sapiens – Az emberiség rövid története (2014), a Homo Deus – A holnap rövid története (2016), és a 21 lecke a 21. századra (2018) című népszerű tudományos bestsellerek szerzője. Írásaiban a szabad akaratot, a tudatot, az intelligenciát, a boldogságot és a szenvedést vizsgálja. – Fotó: Profimedia Images

Amikor 2015-ben Yuval Harari történész, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora kiadta a „Homo deus – A jövő rövid története” című könyvét, a világ még nem élte át a világjárvány drámai élményét.

A szerző azonban megjegyzi, hogy az emberiség által követett út egyik legnagyobb veszélye egyrészt a “globalizáció” megszállottságával, másrészt az “adatok” felhalmozásával és ellenőrzésével kapcsolatos (Big Data), a “tekintély” új kifejezési formája – egy új “vallás” (“religion of data”), amely valószínűleg betölti az űrt a jelenlegi ideológiák és a vallások “kimerülése’ után.

Ugyanakkor – mondta Harari – az emberiség „időzített bombája” a laboratóriumokban és az általa „techno-humanizmusnak” nevezett dolgokban rejlik, amely az úgynevezett „elithez” nem tartozó embereket marginalizálja. Létrejöhet az a valóság, amelyben működni fog az elv, amely szerint az életet “adatkezelésre” lehet redukálni, a testet, az agyat irányítani. Ez lesz a valaha létezett legigazságtalanabb társadalom.

SAPIENS: Az emberiség rövid története (2.1.)

SAPIENS: Az emberiség rövid története (2.2.) – hangoskönyv

Emberi lesz-e a jövő?

Hamis a próféta?

Matthieu Ricard (Aix-les-Bains, 1946) francia író, a nepáli Secsen Tennji Dargyeling kolostor buddhista szerzetese. 1989 óta Ricard a 14. dalai láma személyes francia nyelvű tolmácsa. Matthieu Ricard tagja a Tudat és Élet intézet igazgatótanácsának. (A Wikipédia nyomán)

Még 2021 elején, a járvány közepette Matthieu Ricard biológus professzor, aki azonban már régen úgy döntött, hogy elszigetelődik tibeti magányában, hangsúlyozta, hogy a világnak meg kell értenie ebből a járványból: „… az ember büszkesége, hogy mindenhatónak hiszi magát illúzió, és ha a félelem érzése közbelép, az emberek követni fogják a ‘vezérek’ által megszabott intézkedéseket, bármilyen drasztikusak is legyenek azok.”

Matthieu Ricard úgy véli, hogy az éghajlati válság sokkal drámaibb lesz, mint a jelenlegi egészségügyi válság, és több millió “klíma-menekültet” jelent majd.

Ahhoz, hogy az élet normális pályára álljon, intelligenciára, empátiára, az utódokkal való törődésre, és nem utolsó sorban felelősségteljes és altruista vezetőkre van szükségünk, olyan feltételekre, amelyeket nehéz követni, s majdnem lehetetlen teljesíteni a mai valóság szintjeihez szokott embereknek.

Nem önzés, nem gyűlölet és megosztottság, nem is annyira „fenntartható fejlődés” minden áron, hanem a „fenntartható harmónia” nyújthat némi kapaszkodót az emberiségnek.

Élő Székelyföld Munkacsoport

A jövő kapujában jár a PRIDE 2022?

Források

Global Trends 2040

Lumea in 2040

Yuval Noah Harari

A növekedés határai

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb