FRISSÍTVE! – Kilencvenöt évvel ezelőtt született Sütő András
Az íróról Székelyudvarhelyen is megemlékeztek
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/DSC07282-scaled.jpg)
A Kossuth-díjas író, újságíró, drámaíró Pusztakamaráson született 1927. június 17-én, parasztcsaládban, id. Sütő András és Székely Berta gyermekeként. Az általános iskola elvégzése után a nagyenyedi református kollégiumba íratták, majd 1945-től a kolozsvári református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Érettségi után felvették a Kolozsváron működő Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendezői tagozatára. Mivel már akkor kitűnt szépírói tehetségével, és az új rendszernek szüksége volt fiatal sajtómunkásokra, megszakítva tanulmányait, a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett, amely feladatot Bukarestből kellett végeznie (1951). Ettől kezdődően haláláig sikeres szép- és közíróként tevékenykedett.
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/suto_andras_mti.jpg)
Mivel nem tudott azonosulni az akkori politikai viszonyokkal, 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol az Igaz Szó című folyóirat főszerkesztő-helyettese lett. Később (1958 és 1989 közt) a Művészet és az Új Élet című marosvásárhelyi lapok, majd – 1989-es nyugdíjazásáig – az Erdélyi Figyelő főszerkesztőjeként tevékenykedett.
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/02/Farkas_Arpad_New_Yorkban.jpg)
Úgy a letűnt rendszerben, mint a változás után is vállalt közéleti szerepet, Maros megye képviselője a Nagy Nemzetgyűlésben (1965-1977), 1989 decemberében pedig az RMDSZ egyik alapító tagja volt.
A családhoz és a szülőföldhöz való kötődése élete végéig elkísérte. Próza- és drámaíróként egyaránt ebből táplálkozott, az összetartó közösséget erőforrásnak és az erkölcsi eszmények hordozójának tartotta.
Életművének jellemzője a népe iránti hűség, a felelősség és a küldetéstudat. Munkásságáért megkapta a Herder-díjat (1979), a Kossuth-díjat (1992), a Magyar Örökség-díjat (1996). Később Hazám-díjjal (2002) is kitűntették. A Magyar Művészeti Akadémia soraiba fogadták (1996), 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, 2006-ban pedig a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést vehette át.
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2021/06/suto.jpg)
Székelyudvarhelyen a Sütő András Baráti Társaság (SABT) és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) köztéri szobrot állíttatott az írónak, melynek alkotója Zavaczki Walter Levente. Az objektumot 2013. június 23-án leplezték le; a helyi Művelődési Ház utcai főbejárata jobb oldalán található, kissé méltatlanul hátrább tolva, az ott kialakított parkoló mögött, úgyhogy elsősorban azoknak szembeötlő, akik tudnak a létezéséről.
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/Suto_95_Ferenczy_Lorincz_SM-scaled.jpg)
Az író születésének 95. évfordulóján – 2022. június 17-én – déli 12 órakor az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány részéről Lőrincz György író és a Sütő András Baráti Társaság nevében dr. Ferenczy Ferenc ny. főállatorvos, Székelyudvarhely korábbi polgármestere helyezett el koszorút a szobor talapzatánál.
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/suto_szobor_avatasa-016-scaled.jpg)
Marosvásárhelyen ugyancsak szombat délután, 5 órakor koszorúztak Sütő András sírjánál a református temetőben, majd 6 órától a Bernády Házban emlékülést szerveztek a tiszteletére.
A külön meg nem jelölt fotókat a szerző készítette
Simó Márton
Egy 1977-ben és egy 2006-ban készült televíziós felvétel:
Írásunk a továbbiakban frissül.
FRISSÍTVE!
Sütő András születésének 95. évfordulójára
Tisztelt emlékező és ünneplő közönség!
Emlékbeszédem mottójául, Mészöly Miklós sorait választottam: „Idő lopakodik bennünk, mi meg zavartan gyanakszunk, vajon nem az emlékeink között lappang-e a jövő, s nem a jövő derít-e fényt az emlékeinkre.”
Jeles évfordulók éve 2022-es esztendő. Idén emlékezünk és ünnepeljük Tamási Áron születésének 125-ik esztendejét. A székely magyar író születésének 125. évfordulóján, a művész kivételes öröksége előtt tisztelegve, emlékévet hirdetett a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága.
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/suto_andras_foto_.jpg)
És a mai napon, kilencvenöt éve született szavaink nagyfejedelme, Sütő András. Egykori osztálytársammal, barátommal, néhai Farkas Árpáddal együtt vallom: „erdélyi és egyetemes nemzeti közösségünk egyik legtisztábban látója immár nemcsak sorsunkért való küzdelemben kivert fél szemével, de teljes ölelő tekintettel néz le odafentről mireánk.”
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/Suto_szulohaza_Nepujsag.jpg)
Sütő András nevét és tevékenységét még elemista koromban volt szerencsém megismerni. Édesanyám a Székelyudvarhely Rajoni Sajtóterjesztő Osztály vezetője volt, és állandó kapcsolatban állt az erdélyi, meg a fővárosi magyar sajtótermékek vezetőivel, szerkesztőivel – Balogh Edgárral, Gaál Gáborral, Kányádi Sándorral –, így többek között Sütő Andrással is, aki igen fiatalon került Bukarestbe, a Falvak Népéhez, de később is tartották a kapcsolatot, amikor Marosvásárhelyre, az Igaz Szóhoz került.
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/Suto_felesegevel_az_ezredfordulo_korul.jpg)
Személyes ismeretség a ’70-es évek legelején jött létre köztünk, amikor egy alkalommal feleségem keresztapja, Aszalos Géza – aki a Székely-ágon rokonságban állt Sütő Andrással – , az íróval együtt felkeresett korondi lakásunkban. A megtisztelő látogatás, az ismerkedés és a beszélgetés mellett még egy dedikált példánnyal is gazdagodtunk, az „Anyám könnyű álmot ígér” című, már mindjárt a megjelenést követően (1970) nagy sikernek örvendő könyvét ajándékozta nekünk. Korondi éveink alatt rendszeresen jártunk színházba, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen tekinthettük meg a nagy drámáit. Az „A szuzai menyegzőt” Székelyudvarhelyen láthattuk, a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház előadásában, közvetlenül a betiltása előtt. Azokban az időkben, akik emlékeznek rá, és a darabot is ismerik, könnyen párhuzamot vonhattak az előadás mondanivalója és a kor félelmetes visszásságai között. Sütő András drámáit látni akkoriban megdöbbentő, és meghatározó élmény volt számomra.
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/suto_avar_cserhalmi_1970k_szinhaz_org.jpg)
Igazán szoros kapcsolatom Sütő Andrással az 1989-es változások után alakult ki. Székelyudvarhely polgármestereként, mi már januárban megvívtuk a csatánkat, az udvarhelyi iskolákban visszaállítottuk az anyanyelvi oktatást. Nem volt könnyű, de amikor az oktatási miniszter lejött hozzánk, alternatívát tudtunk felajánlani a román ajkú diákoknak és ő azt elfogadta. Ettől kezdve szívszorongva követtem a Bolyaiért vívott küzdelmet, a százezres gyertyás felvonulást, melynek élén ott menetelt Sütő András. Havonta felkerestem lakásán, megbeszélni mindennapos teendőinket, hallgatni évtizedes tapasztalatait, helyes meglátásait.
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/Suto_Alomkommando_.jpg)
A Fekete Március eseményeit követően nem volt könnyű megértetni és otthontartani a székely város üzemeinek mindenre elszánt dolgozóit, a környék férfilakosságával, hogy a Vásárhelyre történő bevonulásukat alig várják Iliescuék, s azonnal ránk zúdítanák a hadsereget. Az eredmény ismeretes, a március 19-i felhergelt csőcselék életveszélybe sodorta, megsebesítették – ekkor vesztette el félszeme világát.
Nem felejthetem az időközben levont következtetést, hogy szabadon, korlátok, megszorítások nélkül bárki bármit belekiálthat a szélbe, nem ez a bátorság. Bátorság az, amit az író tett leírt soraival az erdélyi magyarság egyenjogúsági érdekeinek védelmében. Bátorság az, amit a magyar nyelv használatáért tett szóban és írásban, egy olyan korban, amikor megfoszthatott a hatalom bármitől.
Színpadi műveit, drámáit, mint az Advent a Hargitán, avagy éppen A szuzai menyegző, de az Engedjétek hozzám jönni a szavakat című vallomásos írása is egyebek mellett a hatóságok ellenérzését, tiltakozását, végül a megtorlást váltották ki a karhatalomból. Nyíltan fenyegették, megfigyelték, lehallgatták. Áldozatot hozott az ittélő magyarság jogainak érvényesítéséért – és nem csupán elszenvedett sérüléseivel, hanem a kimondott szó által, a megálmodott szebb jövő megfogalmazásával lelki sebeket is szerzett.
A fentieket figyelembe véve adhattam át neki 1992 októberében Székelyudvarhely díszpolgári címét. Cserébe Sütő András magvas mondandójú beszéddel tette igazából emlékezetessé a napot: „Ebből az alkalomból szellemileg , erkölcsömben és gondolkodásomban még közelebb kerülünk önökhöz, ehhez a városhoz, ennek lakóihoz, e város révén ennek környékéhez, környéke által az egész székelységhez, Székelyországhoz, a Székelyföldhöz . Az által, hogy én közelebb kerülök, tiszteletbeli polgári mivoltom révén óhajtok komolyabban és mélyebben nemcsak együtt érezni, de együtt is küzdeni önökkel. Isten őrizzen mindannyiunkat, de különösen a székely társadalmat, mint az eljövendő romániai magyarság legfőbb biztosítékát a megmaradásban, Isten őrizze meg a Székelyföldet a széthúzás következményeitől, az ún. morbus hungaricus, tehát az ősi magyar betegség következményeitől… El kell fogadnunk a változatos törekvéseket, de meg kell teremtenünk az egységet, fel kell számolnunk azokat a konfliktusokat, amelyek most a székelység kebelében, akárcsak másutt, az erőinket felőrlik.”
2006. szeptember 30-i végső távozásával a magyarok nagy közössége lett szegényebb, de a magyar nyelvet is felbecsülhetetlen veszteség érte. Nemcsak írásaival alkotott feledhetetlent és maradandót, életútjával is bizonyította, hogy cselekedetei által méretik meg az Ember.
2013. június 23-án, a Sütő András Baráti Egyesület székelyudvarhelyi tagjainak, illetve az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kezdeményezésére, Székelyudvarhelyen szobrot avattunk az író emlékére, tiszteletére.
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/suto_szobor_avatasa-001.jpg)
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/suto_szobor_avatasa-011-scaled.jpg)
Ez alkalomból elhangzott méltatásokból, engedjék meg, hogy egyet említsek: „Sütő Andrást az egyetemes, az oszthatatlan magyar művészet – a beszéd, a zene, a formák és színek – követének tekintjük a szerzők feletti égi trónus előtt, mert igen nagy szükségünk van arra, hogy a múltbéli érdemekre a Teremtő jelenkori bíztatásokkal válaszolhasson” – jelentette ki beszédében a szobor leleplezésén jelen levő Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Tisztelt egybegyültek! Kedves barátaim!
A nemzetiségi jogfosztások és visszaélések ellen a diktatúra után is időszerű még beszélni. Munkájára és munkásságára emlékezve idézünk múltat és jelent. Idővallató kérdéseinkre vajon mi lesz a válasz?
![](https://eloszekelyfold.ro/wp-content/uploads/2022/06/Suto_Andras_sirja_Wiki.jpg)
Emlékezni muszáj, és felejteni nem szabad nekünk, mert ettől is függ a jövőnk. Legyen ő példa, mert saját hazájában is tudott próféta lenni. Egy Sütő Andrástól származó „szállóigével” zárom soraimat, idézet egy levélből, amelyet barátjának, Sinkovits Imrének írt 1988 szeptemberében: „Maradok, másként nem tehetek, mert elveszett emberi jogokat még vissza lehet szerezni, ha nem csupán reménykedünk, de küzdünk is értük.”
Székelyudvarhely, 2022. június 17.
Dr. Ferenczy Ferenc