ErdélyKultúra

Megjelent a Művelődés márciusi száma

Lapszámajánló

„Amilyen az életformánk, olyanok az ünnepeink is. Ha csak belső terekben, kisebb közösségekben élhetjük meg a farsangunkat, akkor is meg kell próbálnunk megélni. Akkor derűsebb szívvel állunk meg az »igazi« farsangolók mellett is. Vendégnek lenni könnyebb, ha van otthonunk, ahonnan eljöttünk”– olvashatjuk Rostás-Péter Emese gondolatait a Művelődés folyóirat márciusi vezércikkében.

Az Enciklopédia rovatban három írással találkozhatunk: Nagy Béla a 120 éve elhunyt ’48-as honvédtiszt, Tassi Végh Bertalan életének fontosabb fejezeteit, illetve forradalmi erőfeszítéseit tárja elénk. A nemesi származású Végh Bertalan már 1828-ban katonai pályára lépett, húsz évvel később, 1848 júliusától pedig részt vett csapataival az osztrák hadsereg helyi egységei, a bánsági német és román ezredek, valamint a helyi magyarellenes önkéntesek által támogatott szerb felkelők elleni harcokban. A rovat következő írásában Egyed Ákos Erdély 1849–1851-es katonai felosztását ismerteti. Ferenc József császár 1849 júliusában Erdély kormányzójává nevezte ki Ludwig von Wohlgemuth altábornagyot, aki augusztusban az ostromállapot bevezetése, majd a hadbíróság felállítása mellett döntött – ezek az intézkedések a magyar szabadságharc megtorlását szolgálták. Lényegében egy katonai diktatúrát hoztak létre, amelynek a része volt egy nagyméretű közigazgatási átalakítás is. A rovat utolsó írásában Kiss László a szilágysági Bölöni György író és újságíró portréját rajzolja meg előttünk, aki nagyon szoros kapcsolatban állt földijével, Ady Endrével. Erről többet is megtudhatunk Bölöni visszaemlékezéseiből: „Rajongója voltam, de sohasem hízelgője. Közös emlékek és még inkább közös világnézeti vágyak kapcsoltak össze, apró, baráti titkok fonták szorosra életünket. Több volt ez barátságnál, erősebb a testvérségnél. A lelkiismerete voltam, és épp ezért nélkülözhetetlen.”

A Közösség rovatban Szőcs Gyula Kálmán a Magyar Örökség-díjban részesült Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesületet méltatja, amelynek 2007-es megalapítása óta a Fehér megyei szórványtelepülésen „a jórészt asszimilált magyarság feltámadásának vagyunk tanúi”. A Kérdező rovatban az idén Magyar Kultúra Lovagjává avatott Szente B. Levente életéről és munkásságáról tudhatunk meg többet; a szörényvári születésű költővel és újságíróval Faluvégi Anna beszélgetett el. A Galéria rovatban Zilahi Nono tárja elénk Fodor Nagy Éva festőművész alkotói világát; a Hézköznapi hőseink rovatban pedig Balla Zsolt, Ferencz Kincső, Gál Sándor és Lado Cecília segít nekünk megismerni Csíkpálvalva történetének kiemelkedő jelentőségű alakját, a helyi iskola névadóját, Márton Ferencet, aki elhivatott pedagógusként, igazgatóként és kultúraszervezőként is rengeteget tett a helyi közösségért.

A címlapon Preiszler József színezett tollrajza, a hátsó borítón pedig André Zsuzsa felvétele látható. A lapszámban Bellony László, Fodor Nagy Éva, Kopenetz Lóránd Márton, Klösz György, László Miklós, Péter Zoltán, Rohonyi D. Iván, Teutsch Alpár képeit, illetve illusztrációit használták fel.

A szerkesztőség közlése nyomán

www.muvelodes.net

Hirdetés
Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

'Fel a tetejéhez' gomb