Élet-módSzékelyföld

Székelyudvarhelyi futballtörténet

November végén jelent meg a Katona Zoltán és Zátyi Tibor sportújságírók által írt, Kapuról kapura: a vásártértől a sétatérig – 100 éves a székelyudvarhelyi labdarúgás című kötet a Top Invest Kiadónál. 1921. június 19-én játszották az első hivatalos labdarúgó-mérkőzést Székelyudvarhelyen: a Kollégium-kertben a helyi Hargita Testedző Egylet futballcsapata barátságos mérkőzésen 3:0-ra legyőzte a Székelykeresztúri Athletikai Club (KAC) csapatát – hivatalosan ez a dátum az udvarhelyi nagypályás labdarúgás születésnapja, bár forrásaink szerint a futball-labda már legalább tíz évvel korábban megjelent a városban, és iskolák közötti mérkőzésekről is tudunk.

Ennek tehát pontosan 100 éve. Ez a könyv ennek az egy évszázadnyi helyi futball-históriának állít emléket: a huszadik század elejétől napjainkig követik nyomon a „pattogó ballon” udvarhelyi útját, pályákon, csapatokon, meghatározó személyiségeken keresztül.

Katona Zoltánnak A székelyudvarhelyi labdarúgás rövid története címmel 2011 végén jelent meg egy rövid, negyvenoldalas kiadványa a kilencvenéves évforduló alkalmából. A százéves évfordulóra egy teljesen új, az eddigi ismereteket kibővítő, felfrissítő, jóval hosszabb könyv készült.

A kötet hét fejezetben, korszakolva követi a székely anyaváros futball-történetét a kezdetektől napjainkig.

Az első fejezetben az udvarhelyi sportmozgalom első csíráit vázolja fel Katona Zoltán; az udvarhelyi származású Felméri Lajos pedagógussal ismerkedhetünk meg, aki Skóciában és Angliában látott labdarúgást, majd azt „hazahozta”. Papp-Zakor Endre volt az első, aki labdát hozott a kisvárosba, elindulnak az iskolák közötti bajnokságok. A második részt az 1920 és 1950 közötti folyamatokat tárgyalja, az 1921. június 19.-én lejátszott Hargita TE–Keresztúri AC (3:0) meccset (ettől a dátumtól számítják a száz évet), a Kollégium-kerti pálya megépülését (1923), az Udvarhelyi Munkás Testedző Egylet (UMTE) megalakulását (1928), az új pálya létrehozását (1930).

A harmadik rész az 1950-es évek és az Akarat sikereivel indul, majd az UMTE, illetve a Fások korszaka következik, ekkor sikerül a tartományi bajnokságból, illetve a megyeközi bajnokságból a feljutás a harmadosztályba (1968, ebben az évben épült a ma is álló stadion), majd a feljutása a másodosztályba és a kiesés (1973–74). A negyedik rész rendszerváltásig tart és a Haladás másfél évtizedes küzdelmét jelenti a feljutásért: ebben benne volt egy év a megyei bajnokságban (1983-84), valamint a román válogatott és a Steaua elleni barátságos meccsek (1985, 1986) is. A rendszerváltástól 2005-ig tart a következő fejezet, az ismét Hargitára visszakeresztelt csapat sikerei és bukása a kilencvenes évek elején és közepén, valamint a Budvár FC szereplése a C-osztályban (1997–2004), kiesése és megszűnése. A könyv hatodik részének szerzője Zátyi Tibor újságíró, ez tulajdonképpen a Székelyudvarhelyi FC története, a 2006. évi indulástól napjainkig, illetve a Székelyföld Válogatottjának története is helyet kapott a kötetben. A hetedik, utolsó fejezet a női labdarúgás, vagyis a Vasas Femina története, amely szintén Katona Zoltán tollából származik.

A kötetben a különböző korszakok legismertebb, legsikeresebb labdarúgóinak (például Papp-Zakor Endre, Z. Sebess József, Heim József, Bálint Andor, Bálint Ferenc, a László-testvérek és mások) karrierjéről részletesebben is írnak a szerzők, a kötetet nagyon sok fénykép illusztrálja, ezek közül több a gyűjtési folyamat során került elő, és most publikálják először.

A könyv megírásakor elsősorban korabeli sajtótermékek közléseire, személyes élménybeszámolókra, visszaemlékezésekre, interjúkra, egykori hangfelvételekre (oral history), valamint az eddig megjelent kiadványokra támaszkodtak a szerzők.

Készül a székelyudvarhelyi futballpálya (1932)

Klasszikus könyvbemutatót a járványhelyzet miatt egyelőre nem tartanak, jövő év elejére terveznek egy olyat, amelyen egy kis kiállítás is lenne az udvarhelyi foci múltjának tárgyi emlékeiből. Mind a könyvbemutatónak, mind pedig a kiállításnak a Művelődési Ház adna otthont. A kötetben szereplő új fényképeket Erdély Bálint Előd készítette.

A külön meg nem jelölt fotók Katona Zoltán gyűjteményéből valók

ÉSZM-információ

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb