ErdélyKultúraNéprajz

Megjelent a Művelődés októberi száma

Lapszemle

„A mezőségi szó mára a szülőföld megnevezése lett, nem a szomszéd falutól elválasztó, hanem azzal összekötő megnevezés. Példa erre a most októberben lezajlott Mezőségi Népzene- és Néptáncfesztivál, amelyet immár huszonhatodik alkalommal szerveztek meg Szamosújváron a Téka Alapítvány munkatársai” – írja vezércikkében a lap munkatársa, Rostás-Péter Emese.

A Mezőség elhelyezkedése Erdélyben – Forrás: Wikipédia

A Művelődés 75 rovatban folytatják a lap Enciklopédia rovatában régebben megjelent, időtálló írások közlését. Ezúttal három írást tesznek közzé. Molnár B. Lehel kolozsvári levéltáros szakember az Aranyos-vidék unitárius falvainak püspöki látogatásainak történetét foglalta össze, Herczeg Ágnes budapesti építész és Jánosi Csaba csíkszeredai geológus a székelyföldi fürdőkalákák mozgalmát ismerteti, Csűrös László (1942–2006) kolozsvári biológus írásának köszönhetően pedig a Túri-hasadék földtani és botanikai sajátosságaival ismerkedhet meg az olvasó.

A Petőfi 200 rovatban S. Benke Éva székelyföldi származású, Pakson élő tanár, író beszámolójának első részét közlik arról az emléktúráról, amelynek során a szabadszállási református egyházközség tagjai partiumi, Petőfi Sándorhoz kötődő helyszínekre látogattak el.

Petőfi halála – Madarász Viktor festménye (1875)

Az Enciklopédia rovatban Fülöp László kaposvári nyugalmazott egyetemi tanár egy nevezetes erdélyi család, a tövisi előnevű báró Bálintitt család életének egy mozzanatát örökíti meg, egy tizenhetedik század végi végrendelet kapcsán. A Galéria rovatban két írás kapott helyet. Zilahi Nono kolozsvári képzőművész ezúttal egy magyarországi művészházaspár, Koppány Attila és Bárány Terézia életrajzát és a róluk szóló kritikákat közli, Suba László tordai szobrászművész pedig az alkotási folyamat elméleti hátterét vázolja fel.

A címlapon a lap munkatársa, Demeter Zsuzsanna egy felvétele, a hátsó borítón pedig a szamosújvári Téka Alapítvány fotója látható. A lapszámban Aknay Tibor, Demeter Zsuzsanna és Püsök Botond felvételeit, illetve a szerzők magángyűjteményének darabjait, továbbá interneten elérhető, szabadon felhasználható gyűjtemények fotográfiáit használták fel.

A szerkesztőség közlése nyomán

www.muvelodes.net

 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb