kiállításKultúra

Kiállítás Bíró József hagyatékából

A Kolozsvári Művészeti Múzeumban

A nagyváradi születésű Bíró József már hét évesen Thorma János festőművésznél, a nagybányai művésztelep egyik alapítójánál tanult, később a budapesti Képzőművészeti Főiskolán egy másik nagybányai alapító, Réti István tanítványa volt.

„Figyelemreméltó művész lehetett volna, ha nem ragadta volna el a tudomány” – idézi Csók István festőművész véleményét a kiállításhoz írt, a Szabadság napilapban közölt szövegében Lőwy Dániel vegyészmérnök, helytörténész, hozzátéve, hogy Bíró éppen művészeti képzettsége és tehetsége miatt lett jelentős művészettörténésszé. Kiváló szakmai felkészültsége nagyszerű esztétikai érzékkel és ügyszeretettel párosult. Kelemen Lajos segítségével témái megírásához levéltári kutatásokat és helyszíni tanulmányokat folytatott. Filológiai pontossággal megírt munkáit tárgyába való beleélés és ízes, színes stílus jellemzi. Munkatársa volt az Erdélyi Múzeumnak.

Bíró József (1907-1945) ígéretes képzőművészként, ám igen fiatalon a művészetelmélet és a művészettörténet iránt kötelezte el magát. Erdélyi műemlékekről írt tanulmányaira ma is hivatkozik a szakma, művészeti tevékenységét azonban kevesebben ismerik. A nemrég Kolozsvárra került hagyatékában megőrződött festményeiből és grafikáiból szerdán nyílt kiállítás a Művészeti Múzeumban.

A nagyváradi születésű Bíró József már hét évesen Thorma János festőművésznél, a nagybányai művésztelep egyik alapítójánál tanult, később a budapesti Képzőművészeti Főiskolán egy másik nagybányai alapító, Réti István tanítványa volt. „Figyelemreméltó művész lehetett volna, ha nem ragadta volna el a tudomány” – idézi Csók István festőművész véleményét a kiállításhoz írt, a Szabadság napilapban közölt szövegében Lőwy Dániel vegyészmérnök, helytörténész, hozzátéve, hogy Bíró éppen művészeti képzettsége és tehetsége miatt lett jelentős művészettörténésszé.
Kiváló szakmai felkészültsége nagyszerű esztétikai érzékkel és ügyszeretettel párosult. Kelemen Lajos segítségével témái megírásához levéltári kutatásokat és helyszíni tanulmányokat folytatott. Filológiai pontossággal megírt munkáit tárgyába való beleélés és ízes, színes stílus jellemzi. Munkatársa volt az Erdélyi Múzeumnak.

Tanulmányainak újabb és régebbi kiadásai ma is népszerűek és hivatkozási alapként szolgálnak – számos általa leírt és dokumentált épület, illetve műtárgy eltűnt vagy megrongálódott a második világháború végén és az azt követő államosítás idején

Önállóan megjelent kötetei mellett tanulmányai sorából kiemelkedik: Két kolozsvári főúri barokk palota (Archaeologiai Értesítő, Budapest, 1934); A zsibói kastély a Gerevich-emlékkönyvben.
1945 elején a nyilasterror áldozata lett: édesapjával együtt a Dunába lőtték.

A kolozsvári Bánffy-palota emeleti termeiben július 4-ig látogatható kiállítás egyrészt ízelítő az ígéretes tehetségű, többféle stílust kipróbáló Bíró József alkotómunkájából karikatúrákkal, városképekkel, zsánerképekkel és érzékeny portrékkal, másrészt felmutatja Bíró József régi és új kiadású könyveit, a hagyatékában megmaradt dokumentumokat. Az értékes hagyaték várhatóan még 2021 folyamán elérhetővé válik a Kolozsvári Zsidó Hitközség kulturális központjában, amennyiben itt sikerül befejezni a 2018 őszén elkezdett felújítási munkálatokat.

A kolozsvári neológ zsinagógát teljesen felújították, amely jelenleg az egyetlen működő zsinagóga a városban, egyúttal a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma. A Nagy (Horea) utcában található, 1886–1887-ben épített, mór stílusú zsidó templomba a helyi zsidóság történetét felidéző kiállítóteret is terveznek. A továbbiakban itt helyezik el Bíró József hagyatékát is.

A hagyaték – benne 51 kis méretű festménnyel, grafikával, vázlattal, könyvekkel, jegyzetfüzetekkel, fényképgyűjteménnyel, személyes iratokkal és levelezéssel – Bíró József unokaöccsénél, Adam Biro írónál, kiadóigazgatónál volt Franciaországban. Adam Biro Budapesten két kiállítást szervezett már Bíró József alkotásaiból, majd úgy döntött, hogy a hagyatékot Erdélyben, Nagyváradon vagy Kolozsváron helyezi el.

Ezt a rajzot Bíró József az 1930-as években készítette a bonchidai Bánffy-kastélyról

Az Erdélyi Művészet közlése, a Maszol.ro és a Wikipédia nyomán

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb