KözéletKultúra

Hamarosan elkezdődhetnek a munkálatok a Székelytámadt várnál

Pénz van, dolgozni lehet

Előadást tartottak a hamarosan kezdődő munkálatokról és bemutatták a Székelytámadt vár részleges restaurálásának terveit, reménykedjünk, hogy 2023-ig sikerül megvalósítani a terveket, hiszen 5 millió euró külső pénzügyi forrás áll rendelkezésre, amely egy vissza nem térő lehetőség, miként az is, hogy a szebeni csodát megvalósító Guttmann Szabolcs irányítja a projektet, úgyszintén kivételes szerencse.

Ezt írja erről az eseményről Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere: “Ma délután – az eseményre 2021. május 19-én, szerdán került sor – a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István dísztermében lakossági konzultációt tartottunk a Székelytámadt vár felújításával kapcsolatban. Köszönöm mindenkinek, aki részt vett a meghirdetett fórumon és ahogyan a rövid köszöntőbeszédemben is elmondtam, azért is tartottuk fontosnak a mai lakossági fórum összehívását ez ügyben, mert – bár sokszor annak próbálták beállítani – egy ilyen mértékű és fontosságú projekt nem képezheti politikai viták, politikai csatározások tárgyát. Ennek a projektnek a sikeressége kizárólag a város és a városlakók érdeke és nem politikai, hanem kizárólag szakmai kérdés. Meggyőződésem, hogy a ma élő szakemberek közül az egyik legelismertebb erdélyi építészt bíztuk meg a tervezéssel, a műszaki dokumentáció elkészítésével, és a mai fórumon ez a szakember mutatta be a szakmailag is alátámasztott részleteket, ugyanakkor válaszolt a felmerülő kérdésekre, vagy javaslatokra. A mai szakmai bemutató részletesen tárgyalta a Hajdú-bástya rehabilitációjának tervét, szintezését, a hozzá rendelt funkciókkal együtt. A bástya egy kilátó-szintet is kap, amellyel a város egy új arcát tudjuk megtapasztalni az új perspektíva által. A tervezett beavatkozás láthatóan kívánja összehangolni a bástya megmaradt szerkezetét az új épületrészekkel. Kiemeli az egykori várárkokat is, kihasználva a teret egy szabadtéri színpad számára. Ezzel a megoldással sokkal hangsúlyosabb szerepet kap a várfal is a bejárat irányából. Szeretnék ezúton is köszönetet mondani Guttmann Szabolcsnak, hogy elfogadta meghívásunkat és készségesen tett eleget felkérésünknek, hogy bemutassa szakmailag a felújítási tervet, valamint válaszoljon a felmerülő kérdésekre. Belátható időn belül megvalósulhat az, amiről az elmúlt évtizedekben csak egy távoli álomként beszélgettünk. Belátható időn belül teljesen megújul a Székelytámadt vár!”

A “dolognak” azonban szépséghibája is van

Ez az esemény nem lakossági fórum volt, hanem egy prezentáció, egy olyan előadás, amely a munkálatok elkezdéséről szól, a soha vissza nem térő lehetőségről, hiszen itt és most el lehet költeni egy jelentős összeget.

Nemzedékek éltek úgy, rendszerek és városvezetők jöttek és mentek anélkül, hogy bár a legkisebb várhoz kapcsolódó elképzeléseik is megvalósulhattak volna. Az is elmondható, hogy a Székelytámadt, akárcsak a Lécfalva melletti Székelybánja vár (1562) nem önvédelmi célból, hanem a székelység megregulázása végett épült, az akkori fejedelem, János Zsigmond így kívánta féken tartani, az itt állomásoztatott helyőrség segíytségével kívánta megzabolázni az ellene lázadó székelyeket. A várakat hamarosan maguk a hely lakói rombolták le (1599). A Székelytámadt vár a későbbiekben újjáépült, legalábbi ismét használatba vették, de a 18. század elején, a kuruc felkelés korában, Pekry Lőrinc kapitány elrendeli újvóli leromboltását, ekkor kapja a “Csonkavár” elnevezést. (A rövid és szakszerű történeti áttekintés Sófalvi András régész jóvoltából ITT olvasható.)

Rehabilitáció? Új funkció? Vagy köztes megoldás?

Egyáltalán nem elhanyagolható, hogy a várnak van előtörténete. Már a rómaiak korában használták védelmi célokra, bár az egykori castrum helyét nem sikerült beazonosítani, majd árpádkori királyi kúria meglétét is feltételezik. Ami biztos, hiszen a 19. század végéig fennállt a kolostorépület, hogy évszázadokon át egyházi célokat szolgált, a jezsuiták, a ferencesek lakhattak benne, illetve bizonyos időszakokban a világi papság is.

A feltételezett állapot 1740 körül – Csonka Csaba rajza (2001)

Új helyzet alakult ki a Magyar Királyi Főreáliskola várbeli megépítését követően (1891-1891), amikor a világiak is igyekeztek belakni a területet. Több összevonás, átalakítás után jelenleg is középiskolai szintű oktatás működik az itteni főépületben – hiszen a vár ezidáig egyfajta karéjént vette körbe -, ahová bizonyos elképzelések szerint, akár koncentrálhatók a város művelődési intézményei. A Székelytámadt vár ily módon centrum szerepet tölthet majd be, ha sikerül új otthon találni az Eötvös József Szakközépiskolának. Ez egy másik, ha tetszik egy következő történet. Ami most várható, az “mindössze” az “építészeti héj”, ha tetszik: egy romos csődtömeg újbóli szolgálatba helyezése, amely által mindenképp nyerni fog a város, és hosszabb távon a régió is.

Milyen volt a “lakossági fórum”?

Kollégánk, Gyöngyössy János mérnök-történeti grafikus ezt írja: “Részt vettem az eseményen, a véleményemet elmondtam, itt nem ismétlem meg, ennek ellenére továbbra is fenntartom. Ez nem lakossági fórum volt, hanem egy kommüniké, egyféle egyoldalú tájékoztató, amit akár a sajtóban is le lehetett volna rendezni minden regisztrációs csinadratta nélkül. Ugyanis minden teljesen eldöntött volt, kész tények elé állították a város lakosságát. Guttmann építész úrnak, minden tiszteletem mellett mondom, hogy a Hajdú bástyára tervezett modernista üvegkalitkája már indulásból erős ellenvéleményekbe ütközött, de ezeket a mostanit megelőző egyeztetések során sem akarták meghallani. Tehát nem most találkoztak először az elhangzott, határozott ellenvéleménnyel, amelyeket a polgármester úr itt most épp elfelejtett megemlíteni. Szemmel láthatóan gyorsan és simán túl akartak jutni ezen a látszat-fórumon, és ez sikerült is nekik, ám ne várják, hogy gratuláljak is hozzá. A helyi politikai szembefeszülésnek én jelét se láttam a tegnapi ülésen, nem tudom mire céloz a polgármester úr… Itt szakmai érvek és kifogások hangzottak el. Székelyudvarhely a szülővárosom, a vár a szívem csücske, ezért ha valakik örülnének a fokozatos rendbetételének, akkor én feltétlen azok közé tartozom. A vár egyedi jellegének megcsorbításáért viszont határozottan neheztelek mindazokra, akik erre áldásukat adják.”

Gyöngyössy János rekonstrukciós rajza (2015)

Megvitatták a tervezett beruházást

Tisztább képet kaphattak a várrestaurálási projektről azok a székelyudvarhelyiek, akik részt vettek a polgármesteri hivatal által szervezett lakossági fórumon. A tervezett beruházás – az elhangzottak szerint – nem a teljes megoldás a középkori erődítmény problémáira, de mindenképpen jelentős lépés a fejlődéshez vezető úton. (Az összefoglaló teljes szövege Asztalos Ágnes jóvoltából hamarosan olvasható lesz a Hargita Népe hasábjain és a lap internetes felületén ITT.)

Bő félszázan vettek részt az eseményen, ahol elsőként Szabó Sámuel, a Fejlesztési és Beruházási Igazgatóság vezetője beszélt a két évvel ezelőtt megnyert pályázatról. Két dolgot emelt ki az igazgató: az egyik, hogy kizárólag köztulajdonban lévő területen lehet beruházni, és a talajszint fölött látható várfalakon kívüli telkek nincsenek köztulajdonban, kivétel a bejárat körüli rész. A másik tényező az, hogy a falak gyűrűjében ott áll az 1891-ben emelt egykori Állami Főreáliskola, amely jelenleg az Eötvös József Szakközépiskolának ad otthont. Ennek rehabilitálására nem lehetett pályázni. Egyébként a beruházás majd érinti a várfalak alatti Tó utca rendezését is, de erre mindössze az ötmillió eurós összköltségvetés öt százalékát lehet fordítani. Azt is hangsúlyozta Szabó, hogy a projekt nem a Székelyámadt-vár helyreállítását célozza. A pályázati kiírásban a lakosság életminőségét javító elképzelésekkel lehetett részt venni, és konkrét kulturális, közösségi funkciót kellett rendelni a tervhez. Ennek a Hajdú-bástya lesz a helyszíne, illetve egy időszakos szabadtéri színpad az egykori várárok helyén. – Láthatóvá tesszük a falakat, a három másik bástyát „megtartjuk” a jelenlegi formájában. A további régészeti kutatások még sok újdonságot hozhatnak.

Kisfilm a Székelytámadt várról

Ez a projekt egy első lépés – fogalmazott Szabó Sámuel. Végül a „furcsának” nevezett telekkönyvezésről is szólt, gyakorlatilag a várfalak külső részéhez csak a telektulajdonosok hozzájárulásával férhetnek hozzá. Szabó arra kérte a lakosokat, hogy szabadítsanak fel egy legalább kétméteres sávot a munkálatok idejére. Elhangzott a fórumon, hogy a továbbiakban fontos lesz a váron kívüli területek tulajdonjogi helyzetének rendezése, és az is, hogy a műemlék épületek közhasznúvá is nyilváníthatók. – Vannak fájdalmas pillanatai egy ilyen folyamatnak, de a következő generációk csak nyerni fognak, ha a várat rehabilitálják.

Dokumentálunk, követjük az eseményeket

Az Élő Székelyföld Munkacsoport és Egyesület mindössza annyit tesz a következőkben, hogy követi majd a hamarosan elkezdődő építkezési és régészeti eseményeket. Időnként “jelentéseket” teszünk közzé. Ami pedig az ötleteket illeti, attól sem zárkózunk el, hogy közzétegyünk olyan elképzeléseket, amelyek pozitív eredményeket hozhatnak.

Itt olvashat egy rövid összefoglalót a várról:

A Csonkavár Székelyudvarhely belvárosában

Pillanatképek a Székelytámadt vár építéstörténetéből

A fotókat és a viedófelvételt – amely egyúttal a fórum “jegyzőkönyvének” is tekinthető – Farkas Antal készítette.

Simó Márton

 

 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb