ÉpítészetKözéletKultúraTörténelem

Charta XXI. – Herkulesfürdő – KiMitTud (139.)

Trianon 100.

Fürdőváros Romániában, Krassó-Szörény megyében. Románul: Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt. Orsovától 17 km-re északra, a Cserna partján fekszik. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.

Molnár Vilmos felvételei a 2020-as év októberében készültek

Neve arra utal hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek. A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő.

A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült, de a 19. században ismét kiépült. Egy bécsi orvos elemezte Herkulesfürdő gyógyvizeit, és megállapította, hogy csodálatos gyógyító erejük van. Ez időtől kezdve mind több és több beteg látogatott ide. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak.

A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel. A román állam nem fektetett be a történelmi és építészeti emlékekbe, inkább szocreál stílusú betonszörnyűségeket építtetett, amelyek már szintúgy lepusztultak, mint a császári és királyi időkből származó műremeklések.

Az egykori Ferencz József Szálló (2018) – Fotó: Maszol.ro

1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. 1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) nemzetiségű volt. Napjainkban 4433-an élnek itt (2015).

A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő.


Lázár Mária az 1920-as években

Itt született 1895. április 18-án Czartorysky Mária néven Lázár Mária színművésznő, érdemes művész (mh. 1983). Eredeti nevén szerepelt némafilmekben. Dekoratív, királynői megjelenése, eleganciája révén sikereit főleg vígjátékok szépasszony-szerepeiben aratta: Tatár Anna színésznő (Három sárkány), Vera és Olga Komarovszkaja (A 111-es). Híres alakítása Magdolna, Harsányi Zsolt regényének filmadaptációjában. 1945 után is kapott néhány filmszerepet.

Emléktáblája Budapesten I., a Várnegyedben, a Móra Ferenc utcában – Fotó: Wikipédia

Itt komponálta 1903-ban Pazeller Jakab (1869-1957) világhírűvé lett hangverseny-keringőjét, a Herkulesfürdői emléket.

https://www.youtube.com/watch?v=Fb9IpwgvMdQ

Charta XXI./ Simó Márton – Wikipédia, Foter.ro, Hatartalan.net, Maszol.ro, Erdelyiturizmus.hu

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb