CivilszféraKárpát-medenceTörténelem

Charta XXI. – Kisszelmenc és Nagyszelmenc – KiMitTud (132.)

Trianon 100.

Hogyha van rossz és tudatosan ártó szándék, akkor a két ikerfalu egymástól történt szétvágása minden bizonnyal az. A bajok az első világháborút követően kezdődtek, de a csehszlovák állam legalább egyben nyelte le. Aztán jött a “kicsi magyar világ”, majd ismét az idegen uralom, amikor két különböző ország – Csehszlovákia és a Szovjetunió – osztozott ezen a két magyar többségű településen, majd 1991-et követően Szlovákia és Ukrajna.

A két falurész “kegyelmi állapotban” – 1938 és 1945 között Nagyszelmenc néven élhetett együtt

Itt lehetett úgy “összegyűjteni” nyolcvan esztendő alatt négy-öt állampolgárságot, anélkül, hogy kimozdult volna innét a hely lakója.


Magyar falu volt a Felvidéken, ezer éven át Magyarország szerves része. A trianoni békediktátum az akkori Csehszlovákiához csatolta. Az első bécsi döntés után néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Az 1945 februárjában aláírt jaltai egyezmény szerint az új határvonal kettévágta a falut. Ekkor lett a szovjet településrész Kisszelmenc,  és a csehszlovák rész Nagyszelmenc, a túloldalon. A határvonal a temetőben, a sírok között kanyargott, egyes helyeken az udvarokon át húzódott. A parasztember kilépett, hogy enni adjon a disznóknak, de ahhoz át kellett mennie egy másik országba. Végül  a határt úgy húzták meg, hogy a vonalát kicsivel keletebbre tolták, hogy a temetőt kikerülve húzódjon. Szelmenc sorsa végül 1946-ban teljesedett be, amikor a szovjet katonák egy nap alatt hat méter magas palánkot emeltek egy előre lerombolt házhelyre és őrtornyokat állítottak. Családok, barátok, életek szakadtak ketté. Ez a kegyetlen vonal azonban nemcsak az országot darabolta tovább, hanem kettévágott egy régi magyar falut, kettévágta a főutcát, kettévágta az ott élő közösséget.

A szelmenci temető – egy ideig itt volt a határ – Fotó: Ma7.sk

A Szovjetunió szétesésével (1991), a szelmenciek élete semmit sem változott, mindössze annyit, hogy a szovjet Kisszelmenc Ukrajnához került. 1993-tól a csehszlovák Nagyszelmenc pedig Szlovákiához tartozik.

A kettévágott falu ma Szlovákiához tartozó részén, Nagyszelmencen tartották 2017 szeptember elején a szlovákiai és a kárpátaljai magyar iskolák közös, országos tanévnyitó ünnepségét a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) – Fotó: Badó Zsolt
Kisszelmenc templomát ma közösen használják a görög és a római katolikus hívek – Fotók: Mapio.net

2003-ban a homokos határsáv két szélén felállítottak, egy félbevágott székelykaput. A határon mementónak szánt félbevágott székelykapu felállításának ötlete a székely fafaragó mestertől Pekár Józseftől származik, akit rokoni kapcsolatok fűznek a falu lakóihoz. A két félbevágott székelykaput Fuksz Sándor nagykaposi vállalkozó készíttette el erdélyi fafaragókkal. Komlóssy József közbenjárására az Európa Tanács (ET) támogatásával, a szlovák és az ukrán kormány pozitív hozzáállása mellett 60 év után 2005 karácsonyára a két Szelmenc között megnyílt a határ, eggyé lett a két fél székelykapu. (Szekelykapuk.com)

Fotó: Valaszonline.hu

Mi összevontan, együtt emlegetjük a szét- vagy inkább történelmi keresztre feszített két települést. A mi magyar glóbuszunkon – jól tudjuk – , amíg élünk: összetartozunk. És talán azután is… Tovább

Charta XXI.

MTI/ Archív

Élő Székelyföld Munkacsoport

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb