Hogyha van rossz és tudatosan ártó szándék, akkor a két ikerfalu egymástól történt szétvágása minden bizonnyal az. A bajok az első világháborút követően kezdődtek, de a csehszlovák állam legalább egyben nyelte le. Aztán jött a “kicsi magyar világ”, majd ismét az idegen uralom, amikor két különböző ország – Csehszlovákia és a Szovjetunió – osztozott ezen a két magyar többségű településen, majd 1991-et követően Szlovákia és Ukrajna.
Itt lehetett úgy „összegyűjteni” nyolcvan esztendő alatt négy-öt állampolgárságot, anélkül, hogy kimozdult volna innét a hely lakója.
Magyar falu volt a Felvidéken, ezer éven át Magyarország szerves része. A trianoni békediktátum az akkori Csehszlovákiához csatolta. Az első bécsi döntés után néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Az 1945 februárjában aláírt jaltai egyezmény szerint az új határvonal kettévágta a falut. Ekkor lett a szovjet településrész Kisszelmenc, és a csehszlovák rész Nagyszelmenc, a túloldalon. A határvonal a temetőben, a sírok között kanyargott, egyes helyeken az udvarokon át húzódott. A parasztember kilépett, hogy enni adjon a disznóknak, de ahhoz át kellett mennie egy másik országba. Végül a határt úgy húzták meg, hogy a vonalát kicsivel keletebbre tolták, hogy a temetőt kikerülve húzódjon. Szelmenc sorsa végül 1946-ban teljesedett be, amikor a szovjet katonák egy nap alatt hat méter magas palánkot emeltek egy előre lerombolt házhelyre és őrtornyokat állítottak. Családok, barátok, életek szakadtak ketté. Ez a kegyetlen vonal azonban nemcsak az országot darabolta tovább, hanem kettévágott egy régi magyar falut, kettévágta a főutcát, kettévágta az ott élő közösséget.
A Szovjetunió szétesésével (1991), a szelmenciek élete semmit sem változott, mindössze annyit, hogy a szovjet Kisszelmenc Ukrajnához került. 1993-tól a csehszlovák Nagyszelmenc pedig Szlovákiához tartozik.
2003-ban a homokos határsáv két szélén felállítottak, egy félbevágott székelykaput. A határon mementónak szánt félbevágott székelykapu felállításának ötlete a székely fafaragó mestertől Pekár Józseftől származik, akit rokoni kapcsolatok fűznek a falu lakóihoz. A két félbevágott székelykaput Fuksz Sándor nagykaposi vállalkozó készíttette el erdélyi fafaragókkal. Komlóssy József közbenjárására az Európa Tanács (ET) támogatásával, a szlovák és az ukrán kormány pozitív hozzáállása mellett 60 év után 2005 karácsonyára a két Szelmenc között megnyílt a határ, eggyé lett a két fél székelykapu. (Szekelykapuk.com)
Mi összevontan, együtt emlegetjük a szét- vagy inkább történelmi keresztre feszített két települést. A mi magyar glóbuszunkon – jól tudjuk – , amíg élünk: összetartozunk. És talán azután is… Tovább
Charta XXI.
Élő Székelyföld Munkacsoport
