Szeptemberben a Haáz Rezső Múzeum munkatársa, Sófalvi András és két régészkollégája – Botha Zoltán, valamint Szász Gyula – egy (kisebb) szelvény nyitásával újabb kutatásba vágott bele. A régészeti feltárásokat a megyei önkormányzat és a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal támogatta. Az ásatás a Fóris-bástya délnyugati, külső oldalán és a falszorosban folyt, mindez kívül esik a vár egykori belső területén, de a mai iskolaudvarnak a része, ugyanis az 1890-es években a szóba jöhető várromok maximális területét befoglalták a helyreállított falak közé, utóbbiak képezik az iskola kerítését.
Sófalvi András, az ásatás vezetője elmondta: lényegi megfigyelés volt ez alkalommal is, hogy a vár minden sarka más és más képet mutat, nemcsak apró részleteiben, hanem építéstörténeti vonatkozásban is. Beszélgetésünk elején azt is tisztázta a régész, hogy Orbán Balázs alaprajza mindig alapvető útmutatót képez a feltárási munkálatokban, és noha az ásatások célja sosem a nagy kutató előd megfigyeléseinek a cáfolata, mégis lépten-nyomon azt látják, hogy a részletek több helyen nem stimmelnek az ő felmérésén (természetesen tudnunk kell, hogy ő a várat már romjaiban találta, így minden apróságot nem tudott dokumentálni vagy rekonstruálni helyesen, mindemellett Orbán Balázs legnagyobb érdeme, hogy olyan épületelemeket örökített meg, például kolostortemplomot, amelyek azóta nyomtalanul eltűntek… Tovább
![]()
Asztalos Ágnes



