Szeptemberben a Haáz Rezső Múzeum munkatársa, Sófalvi András és két régészkollégája – Botha Zoltán, valamint Szász Gyula – egy (kisebb) szelvény nyitásával újabb kutatásba vágott bele. A régészeti feltárásokat a megyei önkormányzat és a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal támogatta. Az ásatás a Fóris-bástya délnyugati, külső oldalán és a falszorosban folyt, mindez kívül esik a vár egykori belső területén, de a mai iskolaudvarnak a része, ugyanis az 1890-es években a szóba jöhető várromok maximális területét befoglalták a helyreállított falak közé, utóbbiak képezik az iskola kerítését.
Sófalvi András, az ásatás vezetője elmondta: lényegi megfigyelés volt ez alkalommal is, hogy a vár minden sarka más és más képet mutat, nemcsak apró részleteiben, hanem építéstörténeti vonatkozásban is. Beszélgetésünk elején azt is tisztázta a régész, hogy Orbán Balázs alaprajza mindig alapvető útmutatót képez a feltárási munkálatokban, és noha az ásatások célja sosem a nagy kutató előd megfigyeléseinek a cáfolata, mégis lépten-nyomon azt látják, hogy a részletek több helyen nem stimmelnek az ő felmérésén (természetesen tudnunk kell, hogy ő a várat már romjaiban találta, így minden apróságot nem tudott dokumentálni vagy rekonstruálni helyesen, mindemellett Orbán Balázs legnagyobb érdeme, hogy olyan épületelemeket örökített meg, például kolostortemplomot, amelyek azóta nyomtalanul eltűntek… Tovább
Asztalos Ágnes
