képzőművészetKultúra

Válogatás Benczúr Gyula legjelentősebb alkotásaiból

A kiállítás június 30-ig tekinthető meg a múzeumban

A székelyudvarhelyi Haáz Rezsó Múzeum főépülete, a Haberstumpf-villa ad otthont annak a kiállításnak, amelynek megnyitására 2024. március 16-án, délelőtt 11 órától kezdődően került sor az érdeklődők igen népes csoportja jelenlétében.

A Székelyudvarhelyre most elhozott válogatás jórészt azokat a műveket tartalmazza, amelyet egy vándorkiállítás létrehozására állítottak össze, hogy a teljeskörű felújítás alatt, míg a nyíregyházi Jósa András Múzeum épületét renoválják, ne kelljen a gyűjtemény számos darabjának raktárban várakoznia, s hogy közben más települések lakói is megismerhessék a gyűjteményük reprezentatív darabjait – ha jártukban-keltükben nem látták az eredeti alkotzásokat – vándorkiállítást hoztak létre Benczúr Gyula munkáiból. Az udvarhelyi a negyedik állomás – hartárokon kívül az első – , és az a terv, hogy a következőkben Marosvásárhelyre és Kolozsvárra is eljuttatják.

Az intézményvezetőt direkt odaállítottuk a Milleniumi hódolat c. festmény itt látható vázlata elé (1897) – hiszen az eredeti, a teljes változat 1945-ben elpusztult – , hadd „lássa” I. Ferencz József császár és király a Miklós Zoltán kabátja hajtókájára kitűzött kokárdát. Azt nem tudjuk, hogy a forradalom vérbefojtását levezénylő uralkodó magyar királyként mit érzett majd’ egy fél évszázad múltán, de merjük állítani, hogy az elébe járuló deputáció – a parlamenti Alsó- és Felsőház képen látható tagjai bőségesen fel voltak szerelve magyar nemzeti színekkel és szimbólumokkal – nem volt mit tennie: megalkudott a helyzettel…, kiegyezett önmagával. És különben is: addigra a magyarok részben megbocsátották ugyan neki, de elfeledni soha nem tudták az Aradon és a pesti Újépület udvarán rendezett vérfürdőt…

Dr. Miklós Zoltán néprajzkutató, a befogadó intézmény vezetője elmondta, hogy nagy örömmel és várakozással készültek erre a megnyitóra, bár Benczúr Gyula nem kötődik a városhoz, művei által sem közvetlenül, de mivel második felesége székelykeresztúri születésű volt, már az is megkísérelhető, hogy „befogadjuk”, hiszen Keresztúr nincsen túl messze a székely anyavárostól, s a történelmi Udvarhelyszék része. „Ily módon elindulhat az a sorozat – mondotta Miklós Zoltán – , amelyben ide is elhozhatják a nagy klasszikus mesterek alkotásait. Nyilvánvaló, hogy ennek az épületnek más lehetőségei vannak, mint a Mikó-várnak, ahol a Csíki Székely Múzeum működik, de egy szerényebb és ide illő bemutatkozás több jeles alkotó műveiből itt is elképzelhető.”

Dr. Rémiás Tibor beszélt röviden Benczúr pályájáról, elmondta, hogy életműve jelentős. Ismerünk, számon tartunk többszáz alkotást, de a népszerűsége miatt, illetve abbók kifolyólag, hogy Bécsben, Berlinben, Olaszország több városában és Párizsban is tevékenykedett, jelentős azon munkáinak a száma, amelyek magángyűjtőknél találhatók. Az sem kizárt, hogy pár munkája más kontinensekre került.

Dr. Szűcs György (1960) gyakran működik együtt itteni intézményekkel, az Erdélyi Művészeti Központtal (EMűK, Sepsiszentgyörgy), írt tanulmányokat a nagybányai festőkról, de az időben közelebbiekről: Simon Endréről, Vargha Mihályról, összefoglaló tanulmánykötete Sors és jelkép – Erdélyi magyar képzőművészet 1920-1990 címmel jelent meg.

A Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, Dr. Szűcs György nem először járt a székely anyavárosban. Elmondta, hogy a nagybányai iskolához tartozó művészek kiállításait gondozta, szervezte, illetve megfordult a Székely Nemzeti Múzeumban is Sepsiszentgyörgyön, kiváló kapcsolatokat ápol a képzőművészekkel, akik Vinczeffy László Kakasülő Galériájának vendégei voltak az elmúlt években, sóvidéki alkotókként pedig Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Budapesten is felbukkannak jónevű galériákban… Szerinte is elképzelhető a folytatás, amelyet érdemes végiggondolni és beilleszteni az intézmény költségvetésébe, hiszen az anyaországi intézmények nyitottak az ilyen határokon átívelő programokra, közös erővel – a források összehanhgolásával – akár több itteni városba is el lehet jutattatni egy-egy kiállításnyi anyagot az életképes projektek mentén.

Károlyi Gyula és neje (1919)

Benczúr ismertségét, népszerűségét jelzi, hogy az 1869-ben festett, II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban c. munkáját annak idején a román király – Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen – vásárolta meg, aki I. Károly néven1866 és 1914 között uralkodott. Ily módon ez a fontos alkotás Bukarestben található, szerényebb kivitelű másolata fellelhető a Magyar Nemzeti Galériában Budapesten, illetve felbukkannak olyan 19. század végén készített képeslapok és nyomatok is, amelyek aukciókon cserélnek gazdát. Napjainkban 183 festményét, 153 rajzvázlatát – ebből 150 portré – jegyzik, de műveinek száma ennél sokkal nagyobb…

Kapcsolódó

Benczúr Gyula (1844-1920) emlékkiállítás nyílik

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb