Szinte lehetetlenre vállalkozik az, aki a több mint 1000 év magyar történelmét kívánja bemutatni egyetlen lapszámban, hiszen a magyar nép történelme – több más népéhez hasonlóan – bővelkedik olyan nagy fordulatokban, alapvető átalakulásokban, amelyeket a külső és/vagy belő körülmények megváltozása idézett elő.
A sok lehetséges megoldás közül az olyan kardinális fordulópontok felvázolását választottuk, amelyek egyidejűleg jelentettek véget és kezdetet – az államalapítástól a rendszerváltásig.
Az államalapítást követő félezer évben a Magyar Királyság Európa jelentős hatalma lett, s minden szempontból idomult a fejlettebb Nyugat kultúrájához. Az Oszmán Birodalom hódító törekvései a 16. század első harmadában megszakították ezt a nem töretlen, de egészében mégis eredményes felzárkózási politikát. Ez a magyar történelem szintén nagy fordulópontja, amelynek következtében a Magyar Királyság három részre szakadt, s a 17. század végéig ez a három országrész külön úton járt. Ennek következményei a mai napig éreztetik hatásukat.
A fordulópontot az ország török uralom alóli felszabadulása, az addig szétszakított országrészek részleges újraegyesítése, és a Habsburg Birodalomba való integrálása jelentette. A következő kétszáz évben a Magyar Királyság ennek az európai nagyhatalomnak a részeként fejlődött – ismét az európai tendenciáknak megfelelően. Szintén fordulópontként értelmezhető 1848–1867, amikor a Magyar Királyság rendi-feudális államból polgári állammá alakult. A születési előjogok megszűntek; jogi értelemben mindenki egyenlő lett, a nemesi diétát a népképviseleten alapuló parlament váltotta fel. Nagy változást jelentett a Habsburg Monarchia felbomlása az I. világháború végén, s a Magyar Királyság feldarabolása 1920-ban, amiből a magyarság egyharmadának idegen uralom alá kerülése következett. Ezt követte 1945, amikor Magyarország közel félévszázadra a Szovjetunió informális birodalmának része lett, s ennek következtében belső viszonyait is szovjetizálták. Majd következett 1956. Az utolsó, 1989–90-es nagy változást a Szovjetunió meggyengülése, majd felbomlása és a hidegháború amerikai győzelemmel történő befejeződése idézte elő. Az addigi diktatúrát parlamentáris demokrácia, az állami tervgazdálkodást magántulajdonra épülő piaci viszonyok, a marxizmus dominanciáját szellemi pluralizmus váltották fel. Az összeállítás ezeknek a fordulópontoknak a mibenlétét taglalja.
A szerkesztőség közlése nyomán
