2026. május 15-én a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Sulyok István-épületének amfiteátrumában került sor az idei Tudományos Diákköri Konferencia keretében a Wagner Nándor szobrászművész szellemi örökségét ápoló, budapesti székhelyű Academia Humana Alapítvány pályázati díjkiosztójára.
A két évtizedes múltú alkotói pályázatra az egyetem vizuális művészetek szakának hallgatói nyújthatták be munkáikat. Az idei témameghirdetés címe: Hunyadi János, a határ védelmezője. Balázs Zoltán tanszékvezető üdvözölte a megjelenteket, köszönetet mondva a szervező-támogató három szervezetnek, az Academia Humana Alapítványnak (elnök Kiss Sándor), a Pro Universitate Partium Alapítványnak (PUPA, elnök Tőkés László) és a Partiumi Magyar Művelődési Céhnek (PMMC, elnök Pintér István).
Ünnepi beszédében Tőkés László püspök a budapesti alapítványt méltatta az együttműködésükben megvalósuló pályázat vonatkozásában. Emlékeztett, a nagyváradi székhelyű PUPA mellett a 2006-ban Budapesten létrejött Partiumi Egyetem Alapítvány – amelynek épp a napokban ülésezett a kuratóriuma – szintén aktív támogatója a romániai magyar felsőoktatási intézménynek. Felidézte Wagner Nándor (1922–1997) helybéli születésű szobrászművész alakját, akinek gazdag örökségéből egy kiváló József Attila-szobor kerülhetett köztérre szülővárosában 2005-ben. Az idei alkotói pályázat kapcsán méltatta a témaválasztást, lévén az idei Hunyadi-emlékév az 570 éve elhunyt törökverő magyar vezér tiszteletére meghirdetve.
Magyarország legendás kormányzójának történelemformáló szerepét a Szentírást idézve helyezte igei keretbe Tőkés László: „Őrhelyemre állok, megállok a bástyán, és figyelek, hogy lássam, mit szól hozzám, és én mit feleljek panaszom dolgában. (…) az igaz a hite által él” (Hab 2,1-4). Ez a Biblia egyik legmélyebb, várakozásról és hitről szóló szakasza, amelyben a próféta panaszára az az Istentől kapott válasz érkezik, hogy a hűség és a hit a két legnagyobb megtartó erő. Az hitéért, népéért, hazájáért élet-halál harcot vívó Hunyadi János egyik levelében írta: „Vagy megszabadítjuk Európát a kegyetlen török uralomtól, vagy elesünk Krisztusért, és mártír koronát nyerünk.”
A püspök felidézte a nagy történelmi momentumokat, amelyek a keresztény Európa és a keresztény Magyarország létét veszélyeztették: Konstantinápoly 1453-as elestére csupán időleges, de reményt keltő aktus volt Hunyadi János 1456-os diadala – amire máig hatóan emlékezteti a veszélyeztetett kereszténységet a déli harangszó –, mert utána jött Mohács és a többi nemzeti tragédia.
Napjainkra T. S. Eliot Nobel-díjas angolszász író évszázados szentenciája vetíti ki „erős váraink” romlását és „geopolitikai” aggodalmainkat: „Nem hiszem, hogy Európa kultúrája túl tudná élni a keresztény hit teljes eltűnését. Ha a kereszténység megy, az egész kultúránk megy.” Tőkés László a megmaradás és boldogulás reményében kívánt eredményes munkálkodást a Partiumi Keresztény Egyetem minden polgárának és gratulált a mostani pályázat részvevőinek, díjazottjainak.
Kiss Sándor a maga során emlékeztetett: Wagner Nándor hagyatékának ápolásában elévülhetetlen érdeme van a szobrász néhai özvegyének, Akiyama Chiyónak, aki a PKE támogatójaként gondoskodott az alkotói pályázat létrehozásáról és továbbéléséről. A százezer forintos összdíjazás nem eget rengető, de kellően ösztönző: idén is 63 grafikai munka került a zsűri elé 57 pályázó részéről. A pénzdíjas három nyertes mellett még három diák kapott dicséretet kellő hozzáállást és kreativitást tanúsító pályamunkájáért. Minden díjazott az elismerő oklevél mellé kapott egy Wagner Nándor-monográfiát is az Academia Humana Alapítvány jóvoltából.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajtóirodája közlése nyomán
Kapcsolódó:
Az idei pályázatra összesen 62 alkotás érkezett 53 versenyzőtől. Első helyezésben ezúttal Szőcs Norbert részesült, második díjat Orosz Annának ítélték oda, harmadik helyezést szerzett Sztojka Adél, dicséretet kapott Barcsa Ágota, Csenteri Kata és Lázár Ottilia.
Wagner Nándor magyar szobrász, festő. Tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd Budapesten végzett a Képzőművészeti Főiskolána. A háború után a magyar fővárosban telepedett le. Az 1956-os forradalom után, 1957-ben Svédországba került, a lundi egyetemen tanított rajzot. Majd 1967-ben második feleségével, Akiyama Chiyo képzőművésznővel Japánba költözött, és felvette a japán állampolgárságot. 1997. november 15-én hunyt el Moka városában. Wagner sok szempontból rendhagyó pályája három korszakra tagolódik és három országhoz – Magyarországhoz, Svédországhoz és Japánhoz – kötődik, histen élete során háromszor indította újra művészeti karrierjét. A magyarországi pályakezdő időszakban készült művei közül ma is látható az 1955-ben felavatott dunaújvárosi Vízhordó lány című kútszobor, más monumentális köztéri szobrait azonban csak az életmű lezárulta után avatták fel, a japán-magyar Academia Humana – Wagner Nándor Művész Hagyatékát Ápoló Alapítvány támogatásával. Sírja fölött a Reinkarnáció szobra áll, melyet még Svédországban készített, onnan vitette át Japánba.
További részletek Wágner Nándor életéről ITT olvashatók!
Hunyadi János, a határ védelmezője
